Grossglockner Kálmán Zolival

Az alábbi cikket és fényképeket Kálmán Zoltántól kaptuk, aki nemrégiben hét társával a meghódította a motorosok egyik kedvenc látványúját Ausztriában, a Grossglockner Hochalpenstrassét – előbb csak motorokkal, azután majdnem helikopterrel is.

 1. nap – 2005. június 3.
Kaposvár-Letenye-Varazdin-Maribor-Völkermarkt-Spittal-Winklern-Heiligenblut
510 km

Az úticél nem ismeretlen a motorosok előtt. A tervezést már jó két hónappal az utazás előtt elkezdtük. Első nekibuzdulásra hatan álltunk össze, végül nyolcan nyolc motorral vágtunk bele idei első kalandunkba. Indulás pénteken 7 órakor, némi csúszással, de mi “kicsik” megértőek vagyunk, mivel egy R1 sem megy benzin nélkül.

A Maribor- Völkermarkt közötti szakasz a Dráva mentén fantasztikus, jóminőségű útburkolat, lendületes kanyarokkal,enyhe emelkedőkkel, igazi laza élménymotorozást kínál.Spittalig autópálya, onnan a 106-os úton a hegyek között Winklernig, majd a 107-es úton még 25 km Heiligenblut. Itt már látszanak a hófödte csúcsok, egyre több a motoros,az adrenalin is feljebb kúszik a látványtól és a várható élménytől. A szállásunk hamisítatlan osztrák családi panzió, barátságos háziakkal, még barátságosabb árral, melyben a büfé reggeli és a garázs is benne foglaltatik. 22 Euro/fő/éj. Az este némi sörözéssel zárul a helyi kiskocsmában, japán,angol turisták körében. Az egész környékből, az emberekből süt a nyugalom. A stresszt vagy nem ismerik, vagy jól palástolják.

 

 2. nap – 2005. június 4.
Grossglockner Hochalpenstrasse

8-kor indulunk,mert délutánra az előrejelzés szerint romlik az idő, most viszont tiszta és napos. Itt 1300 m tszf.magasságban. A fizetőkapu után – 17 Euro – fakultatív tempó a legmagasabb elérhető pontig, ami a 2571m magas Edelweisspitze. Több 3000-es csúcs látható innen, de mi ezt csak a tájékoztató táblán élvezhetjük, mivel a felhők -talán miattunk-,de lejjebb ereszkedtek a kívánatosnál. Ez a kilátópont 6 hajtűanyarral tarkított macskaköves kitérővel érhető el a főútról. Innen tovább a túlsó kapuig, egyre tisztább időben,aránylag csekély forgalom mellett. Csak a kerékpárosokra kell figyelni,lefelé ők is haladósak és döntögetnek. Sokan vannak, minden elismerésünket kivívták. Ferleitenből vissza ( ez a túlsó oldali fizetőkapu) már gyakran megállunk fényképezni, csodálkozni. Néhol térdigérő hó,úszó jégtáblák, embermagasságú hófal, és a gyönyörű táj.

A fő attrakció a híres Franz-Josefs-Höhe a Pasterze gleccserrel és mormotákkal. Külön parkoló a motoroknak, tárolószekrény a sisaknak és csomagoknak !! Szóval profi módon ki van találva. Az időjárás a terveknek megfelelően alakul, ez eső és -mint megtudjuk- hófelhő formájában érezhető, látható. Utánunk ideiglenesen le is zárják az utat.

Az eső miatt a délutánra tervezett hegyi gyalogtúra elmarad, annál is inkább mivel Laci barátunk nem érkezett vissza a szállásra. Telefon, sms, hiába. Két motorral két irányba az esőben, szintén hiába. Négy motorral öten , én a helyi rendőrrel egy Skoda Octaviában vissza a hegyre, hiába. Este 1/2 7 van, rendőrünk szerint várjunk holnapig, és akkor majd helikopterrel………………… 19 óra után ismerőse itthonról hív, hogy Laci megvan , csupán eltévedt egy kicsit. (Szerintünk Párizsban is járt) Mindegy, lényeg, hogy csuromvizesen, de épségben megkerült és a hangulatunk is rögtön visszatért. (Azért a helikoptert sajnáltam….pedig ” kostenlos ” lett volna)

 3. nap – 2005. június 5.
Winklern-Debant-Kötschach-Oberdrauburg-Tröpofach-Nassfeld hágó-Pontebba-Tarvisio-Bled-Trojane-Rogaska Slatina-Varazdin-Kaposvár
590 km.

Korai reggeli után 8 -kor búcsút intünk kedves és csinos háziasszonyunknak, majd hazafelé vesszük az irányt, kis olaszországi kitérővel. Az időjárás ismét kegyeibe fogad bennünket, a Lienz előtti ködöt kivéve, kellemes napos időben tudunk haladni. Oberdrauburgig a Dráva mellett széles , leginkább egyenes az út, onnan a 981 m magas Gailbergen átvezető szerpentinen jutunk Kötschachnál a Gail völgyébe. A 111 sz. út környéke hamisítatlan osztrák vidék, apró takaros falvakkal, “festett” zöld fűvel és persze az elmaradhatatlan tehenekkel. Tröpofachnál jobbra az 1530 m magas Nassfeld hágóra jutunk gyors, széles és minőségi aszfaltcsíkon. Még így nyáron is látható az a magasfokú infrastruktúra, ami ausztria egyik híres síterepét jellemzi.

Olaszországba érve megváltozik a táj, a szelíd, erdővel borított hegyoldal helyett vad, csipkés, kopár , meredek sziklafalakkal találkozunk, mely az út minőségében is megmutatkozik. Egyenes, bal hajtűkanyar majd egyenes és jobb hajtűkanyar egész Pontebbáig. Néhol egysávos, sötét és nedves alagút jelenti a változatosságot. Átlagsebességünk talán elérte a 15 km/órát. Gyorsításképp Tarvisioig autópálya, majd az 54-es úton Ratece községnél Szlovéniába érkezünk, sajnos az esővel együtt, amit egészen Bledig élvezhetünk. A bledi pihenő és kávé után ismét a gyors autópályát választjuk Celje-ig. Természetesen a híres Trojane-i fánkot sem hagyjuk ki. ( bár szerintem a horvát tengerpart bármelyik pékségében jobbat készítenek ) A 107-es úton irány Horvátország, közben ebéd Sentjur nevű helyiségben. A trojani bosszú itt következik be , mivel az igazán bőséges étel nem nagyon fér a fánk mellé. Horvátországban a 35. számú kanyargós , élvezetes, sima de sok faluval tarkított úton Varasdig , majd onnan a már első napról ismert szakaszon hazáig.

Összesen 1230 km-t motoroztunk, négy országban jártunk és fantasztikus tájakat ismertünk meg. Mindenkinek nyugodt szívvel tudom ajánlani.

Összköltség : 35.000 ft, szállás+benzin+pályadíjak+útdíj

Kálmán Zoltán, 2005

Linkek
Heiligenblut www.heiligenblut.at
Grossglockner www.grossglockner.at

Pension Ambrosi  www.unterkircher.at 

Tags: ,

No Responses to “Grossglockner Kálmán Zolival”

  1. Molnár Tamás szeptember 24, 2007 at 2:22 du. #

    Sziasztok! Mi július végén voltunk kint,az idő és a táj csodálatos volt,érdemes többször megnézni,mindig van új látnivaló!
    Szállást foglalni magyarországról a Hunguest-hotel honlapjáról mindenfajta felár nélkül lehet.Magyar szálloda,magyarul(is) beszélnek,félpanziós ellátás korlátlan fogyasztás(étel-ital),és két éjszakától karintia kártya amivel több helyre ingyen lehet menni!!

  2. Sné.M. Erika július 15, 2007 at 8:53 du. #

    Bocs, már megint én vagyok, de elakadt a lélegzetem: Most néztem végig a galériát, és egyszerüen lenyűgöző.Ti bejártátok a világot, és ez az igazi gazdagság. Csak az igazán a miénk, amit látunk ,azt nem vehetik el tőlünk…Különös csemegének tartom az olasz hágókat, amolyan "kanyarvadászoknak "való út.
    Na és a Szorrentói félsziget? Ott is vannak ám ínyencségek!
    További szép utakat az egész Családnak: Erika

  3. Svédáné Marton Erika július 15, 2007 at 1:32 du. #

    Szia Zoli!
    Köszönöm a felajánlott segítséget szállás ügyben, de akkorra már az Eurosi utazási irodán keresztül lefoglaltam négy éjszakát Heiligenblutban.Sajnos nem volt választási lehetőségem, és ez 100 EU pluszba került.Ugyanis helyszínen fizetve mindez ennyivel lett volna olcsóbb…Na, de most van egy heiligenbluti szálláskatalógusom, és legközelebb okosabb leszek.Egyébként az Ambrózi nagyon tetszett -kívülről láttuk, előtte jártunk el,mivel szállásunk lenn a Möll partján volt. Első nap simán felmentünk a F.J.magaslatra, le a gleccserre,majd eszméletlen szép szerpentinen a Hocktorra.Sajnos az Edelweisből semmi nem lett, mivel ott fenn az orrunknál tovább nem lehetett látni, így a 37 db háromezresből sem láttunk volna semmit…Második nap Misurina, Cortina, majd harmadik nap reggel 6.30-kor ismét irány a Glockner.Az előző napi, illetve az éjszakai csapadék ott fent hó formájában hullott, így hólánc nélkül a sorompótól visszafordítottak.Dél körül jutottunk fel, ragyogó napsütésben, viszont a magaslaton hatalmas hóesésben volt részünk, ami nem tartott tovább 30 percnél,és utána a tűző napon hógolyózhattunk.Egyszerüen lélegzetelállítóan szép volt minden, kb. 600 képet készítettem az útról, szeretnék eljutni jövőre is… Megcsodáltuk a millió motort,motorost: fantasztikusak.Mert, hogy én Pólóval voltam és nem motorral, de szerintem nő létemre innen Egertől Heiligenblutig egyfolytában levezetni a 755 km-t, nem is olyan rossz.A panorámaút pedig egyenesen nekem lett kitalálva: imádom a jó meredek hajtűkanyarokat, a kormányt egy méterre sem adom ki a kezemből…Az idén hová utazol?
    Nem untatlak tovább, hajrá motorosok, üdv.: Erika

  4. mantyogi június 22, 2006 at 8:05 du. #

    Köszönjük a részletes útvonalterveket,és beszámolókat,mi holnap reggel indulunk tirolba,és nagyon kiváncsi vagyok a lila tehenekre!!! (aszodják tényleg van)

Szólj hozzá!