Zselic

Október 23 az idén péntekre esett, ami nagyszerű lehetőséget jelentett egy hosszú hétvégi programra. Egy kis nyugalmat szerettünk volna magunk körül, pihenést, természetet, szabad levegőt, őszi erdők mindenféle színben pompázó lombjait és egyéb ilyeneket. Cica a három csillagos Hotel Kardosfában foglalt szállást a Zselicben mindentől messze bent az erő közepén. Reménykedtem benne, hogy azért az Internet már odatalált.

 1. nap: 2009. október 23. péntek

Azt írták, hogy a szobát 2 órától lehet elfoglalni, ezért reggel még ellátogattunk az aznap reggel megnyílt Oldtimer Showra a Syma csarnokba. A belépő 2.500 Ft. volt fejenként. A kiállítás gazdagsága meglepett. Legutóbb a debreceni Tuning Showt látogattuk meg az ottani Főnix csarnokban, és ennek alapján kevesebb érdekességre számítottam. Ott is voltak oldtimerek bár kétségtelen, hogy annak a kiállításnak más volt a fő profilja.


Ezt a Red Panther modellt 1933-ban készítették Angliában.

Motorkerékpárok is szép számmal szerepeltek a kiállításon. BMW, Indian, Harley-Davidson, Pannonia, Danuvia, Jawa, Izs, Honda, Ducati, számos ma már elfelejtett márka, Jaap, Ajs, Machless, Horex, DKW, BSA, Mi-Val, New Hudson, Norton, Zundapp, és a közelmúlt egyik másik slágere, pld a sarokban egy MZ.


Opel 1911-ből.

Két órán keresztül rohangáltunk fel és alá egy-egy fényképezőgéppel és mindig találtunk valami újat, egy-egy kedvencünkhöz többször is visszatértünk. Végül csak nehezen hagytuk ott a kiállítást, hogy végre elkezdjük a zselici hétvége projektet távol a civilizációtól. A kiállításról később külön cikket írtam, ami itt olvasható.

Az M7-esen rengeteg autóval együtt szaladtunk le a Balaton északi partjáig. Siófoknál fogyott el a tömeg, átmentünk a völgyhídon, aztán délnek fordultunk Kaposvár felé.

A kiállításon sokat járkáltunk, kora délután már éhes voltam és kerestem az út menti kanalas, villás táblákat. A Gesztenye Kastélyszállóba invitáló tábla akasztott meg Mernyén, még Kaposvár előtt. Öt kilométerre innen Somogygesztiben van a szálloda és az étterme nyitva áll mindenki előtt.


Gesztenye kastélyhotel

A Gesztenye hotelbe két óra körül érkeztünk meg, a hosszú hétvége vendégei már többnyire ott voltak és a környékkel ismerkedtek. A Feszty körkép elemeivel díszített étteremben csak ketten ültünk. Carbonara spagettit kértünk és meglepve tapasztaltam, hogy a helyi konyhán ezt sült hagymával készítik. A hagymát nagyon szeretem nyersen, de ugyanakkor úgy gondolom, hogy aki megsüti az tönkreteszi ezt a nagyszerű zamatos zöldséget. A sült hagyma illatát és zamatát is igyekszem messzire elkerülni. Reménykedtem benne, hogy Somogyban a konyhát nem a sült hagymás ízekről lehet megismerni. A Feszty körkép darabjait nézegettem. Ahol már nagyon unta Árpád bácsi, ott őszi erdőket festett. Talán a honfoglalás is ősszel volt.


A Feszty körkép az étteremben


A kandalló mellé a fát is bekészítették.

Az épületet, az 1823-ban épült egykori Jankovics – Bésán kastélyt láthatóan szépen rendbe hozták kb. 15 éve, azóta lassan kiütköztek itt-ott a szigetelés hiányosságai. A belső berendezés vadászatot kedvelő tulajdonosokra utal, akik a falat teleaggatják trófeákkal. A hallban nagy kandalló állt, mellette a rönkök szépen bekészítve. Az apró kastély nyugalmat áraszt. A földszinten van egy szaunájuk is, de medencének csak kint a kertben jutott hely. Ilyenkor ősszel már nem lehet úszkálni. A kertben a legfeltűnőbb a katicabogarak nagy száma volt. A katica a biokertészet egyik eszköze a kártevők ellen. Azt gondoltam kéne kérni egy befőttes üveget és hazavinni egy párat, de aztán letettem róla. Nekünk olyan bogár kéne, amelyik felássa a kertet aztán füvesíti. Az épület és a kert természetvédelmi terület és a „nemzeti örökség” részei (ezt a címet egy 2003-ban indított minisztériumi programmal lehetett elnyerni, abból újították fel a kastélyt utoljára).

Kaposvár felejthető képét mutatja az átutazónak és most nem álltunk meg felfedezni, bár a környéken keveset járunk, Somogy megye ennél többet érdemelne, valószínűleg ez a város is, amely 2008-ban elnyerte az év települése címet (ezt sajnos nem az ENSZ, vagy az EU hanem a Magyar Televízió Főtér c. műsora ítéli oda) és nem csak Auguszt Bárió szereti a Youtube-on, mert még honlapja is van a Szeretem Kaposvárt mozgalomnak. A Virág fürdő is érdekelne, be is jelöltem a térképen, hátha majd ha egyszer visszajövök.

Kardosfára Simonfa és Bőszénfa között kell lehajtani jobbra, átmenni a nyitott sorompón, be a természetvédelmi területre, nem nagyon törődve az átmenő forgalom tilos táblával. A Garmin térkép nem jelöli az erdei szállodához vezető utat, de maga a szálló jelezve van. A bevezető út 6-8 km hosszú lehet, egy sávnak épp elég, ha szembe jön valaki, akkor le kell térni róla. Érdemes óvatosan hajtani, nekünk gyakran jöttek szembe.


Hotel Kardosfa ***

Kardosfa ma egy kis háromcsillagos wellness hotel a nagy kerek erdő közepén. Az Internethez két ponton csatlakozik, az egyik a recepción van, a másik egy szekrényből kilógó drót a konferenciateremben, de legalább ingyen van. Fürdőköpenyt 1000 Ft. letét ellenében kapunk. Az egykori vadászházat szépen átalakították, impresszív külső terei mellett hamar megbarátkoztunk az úszómedencével és a szauna is tetszett amikor működött, bár az esetek többségében épp javításra várt – nem bírta, ha sokáig be volt kapcsolva. Semmittevésre ez a hely tökéletes. Nincs fedett parkolója, ezért nem lehet 5 csillagos – ezt már tudjuk. A konyhaablak felől intenzív sült hagyma illat árasztotta el a környéket. Nálam itt bukta el a negyedik csillagot. Elmentem pancsolni a fürdőbe.


A szálló fedett medencéje.

A sült hagyma sült tarjához tartozott, amit vacsorára kaptunk. Töltött karajt is lehetett választani. A György villa egyik gerinces Cabernet borából ittuk hozzá. Nem tudtam megállni hogy meg ne kóstoljam a somlói galuskát, aztán egy lekváros palacsintát egy kis somlói galuskával, de megígértem magamnak, hogy holnaptól kettőzött szigorral folytatom az egészséges táplálkozást.

Este sétáltunk egy keveset. A Zselic a csillagfényes égboltjáról akar híres lenni és a szálloda világítását ehhez illő mértéktartással tervezték. A meleg sárga fényeket általában alacsonyról a föld felé irányítják.


A szolíd világítás nem konkurrál a csillagfénnyel – különösen nem nappal.

Az október végi éjszaka elég hangosan és mozgalmasan telt. Otthonról telefonáltak, hogy az egész kerületet felverte a házunk folyamatosan üvöltő riasztója, aztán én is üvöltöttem, mert nem volt térerő, mikor meg már csend lehetett volna az eső verte hangosan az ereszcsatornát az ablakunk alatt itt távol a civilizációtól.

 2. nap: 2009. október 24. szombat

Reggel megint jövő évi motoros túráink útvonalát tervezgettem, kint esett az eső, nem úgy tűnt, hogy egyhamar el fog állni. A reggeli tojás és virsli, aztán egy gyümölcsjoghurt, majd uszoda, pancsolás és szauna ami most be akarta pótolni a tegnapi izzasztást is olyan nagyon meleg volt.

Az eső elállt így aztán feltettük a szokásos kérdést a recepción: Mit lehet itt csinálni? Az ajánlott top kategóriás kardosfai programok a következők voltak:

  • Falumúzeum Szennán – ezt állítólag mindenki dícséri
  • Szarvas farm látogatás Bőszénfán vezetővel 10-kor és du. 2-kor (csak akkor, ha nem esik az eső).
  • Katica tanya Patcán

 
Szenna


Az automata garázskapuk egy korai elődje.

Elsőként Szenna mellett döntöttünk, amihez nyugat felé kell elindulni Kardosfa felől. Szenna a kicsiny, de annál rendezettebb falumúzeummal kellemes meglepetés volt számunkra. A falumúzeumért Szenna Magyarországon elsőként Európa Nostra-díjat kapott 1982-ben. Ilyen díjat itthon többek között a következők kaptak: 2009: Mátra múzeum Gyöngyös, 2008: Somlóvár Park, 2006: Ferihegy 1 terminál, New York palota és kávéház, 2005: Uránia mozi Budapesten.

 

Az 1785-ben épült református templom körüli területet használták fel. A projekt 1970-ben kezdődött és 1988-ban fejezték be az utolsó épületet. Később épült a gépszín, ahol erőgépek, többnyire stabil motorok láthatók. 2008-ban a templom mellé református temetőt telepítettek.

 

A takaros kis házakat végiglátogattuk, mindenütt szép rend és gazdag tárgyi emlékanyag látható. Csak az élet hiányzott a falakon belül, az illatok, egy kis rendetlenség, az ideiglenesség apró jelei. Gyerekkori emlékeinket igyekeztünk felidézni, amelyből még nem hiányoztak a hullámzó fellocsolt földpadlós meg téglapadlós házak a gémeskút, a lavórban fürdés, a fateknőben izzadó sózott szalonna látványa, a kamrában lógó kolbászok illata. Vajon mit kezdenénk magunkkal, ha ma egy ilyen házban kéne élnünk?

 

A gépszínben elhelyezett mezőgazdasági gépek csak egyszerű fekete festésükben különböztek az Oldtimer show kiglancolt és metálosra fényezett régiségeitől. Talán megérik egyszer ők is, hogy méltó megjelenést kapjanak.


Gőzgép

Következő állomásunk Patca település, amely valószínűleg sok más társával együtt európa közepeként hirdeti magát. Ide a Katica Tanya Aktív Pihenés Központ miatt jöttünk.

A Katica Tanya egy működő gazdaság, ahol igyekeznek a dolgos mindennapokat játékos formában feldolgozni. Amolyan tesz-vesz falucska, ahol az istállók mellett palánkvárat, kőhajító ostromgépeket, játszóteret találunk, állatokat simogathatunk, de van benne étterem, játszóház és sok-sok programot is rendeznek itt főleg gyerekeknek. A belépő 500 Ft. volt fejenként, az ebédlőben ettünk egy nagyszerű csontlevest és a palánkvárból megnéztük, hogy hogyan dob el a hajítógép egy dinnyét jó messzire, szamarat simogattunk és malacokat fényképeztünk.


Indul a dinnye

Kardosfára visszatérve egy kis fitnesz terem, majd szauna és úszás következtek. A szauna még most is túlfűtött volt. A vacsora gulyás leves volt, majd hasábburgonya káposztasalátával és vanília krém tejszínhabbal, de holnap már tényleg elkezdem a diétázást.

Este elfoglaltam a konferenciatermet és összeállítottam az Amazonon a karácsonyi kívánságlistámat. Beletettem egy Canon 7D-t is, mert úgy döntöttem, hogy megérdemlem. Aztán régi amerikai filmeket néztünk a TV-ben. New Yorkban akkor még álltak az ikertornyok. Az autók némelyike az Oldtimer shown sem keltett volna feltűnést.

 3. nap: 2009. október 25. vasárnap

Ma reggel átállítottuk az órát. Elég korán keltem ahhoz, hogy lemehessek egy kicsit kocogni a fitnessz terembe. A gépek jelentős része úgy vinnyogott, hogy féltem felverem a házat, de a Mali futógép viszonylag csendesen pörgette a szalagot, így aztán azon bóklásztam hol lassabban, hol gyorsabban vagy háromnegyed órát. Igazán jól esett.

Reggeli után sétáltam egyet a parkban és igyekeztem elkapni az ősz legszebb színeit és a szállodáról is készítettem néhány képet. amikor befejeztem hirtelen kisütött a nap és elölről kezdhettem az egészet. 10 óra előtt 10 perccel sikerült elindulnunk és éppen 10 percet késtünk a szarvas farm látogatásról, de a csoport is épp akkor indult.


Jocó a gímszarvas bika

A Szarvas farm Bőszénfa mellett egy nagy gazdasági terület néhány épülettel és egy kerítéssel körbevett karámokkal. Az 1300 hektáros farmon a Kaposvári Egyetem Vadgazdálkodási Tájközpontja több mint 20 éve foglalkozik szarvas tenyésztéssel. A gímszarvasok, dámvadak, őzek, muflonok és vaddisznók mellett háziállatokat is tartanak, van itt szürke marha, rackajuh, ló, szamár, kecske, vizibivaly.

Bevételüket részben a látogatóktól gyűjtik, részben abból, hogy a szarvasokat állatkerteknek adják el, illetve elhullatott agancsokat és trófeákat is árulnak ékszerészeknek és a gyógyszeripar számára. A szarvast a húsáért nem ölik meg, mert a kilónkénti 500 Ft. elérhető ár nem gazdaságos. Megtudtuk, hogy a szarvasok válogatósak, nem esznek meg bármilyen füvet, így a területükön megmaradt szénával más háziállatokat is eltartanak. A szarvasok természetes környezetükben szaporodnak, meg néha a kirándulók is behoznak elhagyottnak hitt fiatal állatokat. Ilyenkor nem dicsérik meg őket.


Gímszarvasünő


Fiatal dámvad

A látogatás legizgalmasabb része a szarvasok karámja. Két gímszarvas leány, Bori és Pötyi fogadja a látogatókat. Jocó a gímszarvas bika is ott sertepertél. Ők hozzászoktak az ember jelenlétéhez, mert kiskoruktól kezdve kézből etették őket. A szelíd állatok közelebb jönnek a látogatókhoz, a többieknek van elég hely a távolmaradásra. Kísérőnk hosszú botot hoz magával, ha azt felemeli a szarvas azt hiszi, hogy az embernek akkora hatalmas agancsa van és gyorsan meghátrál. Ha meg nem tenné akkor jó ha kéznél van a bot, ilyenkor a bardcogás időszakában ez hasznos dolog lehet.


Megint egy dámvad, ő már idősebb


Nincsenek egy súlycsoportban és a verekedés sem komoly. A dámszarvas és a gímszarvas bika egymást próbálgatják.

Igyekeztem biológiai alapismereteimet gyarapítani. A szarvas és az őz között az a legnagyobb különbség, hogy a szarvasnak van jól felismerhető farka, az őznek szinte semmi. Walt Disney nem sokat adott erre az apró részletre, így aztán most az egész világ azt hiszi, hogy az őzeknek helyes kis bojtos farkuk van, mint Bambinak, és minden szarvast őznek néznek. Íme a keserű igazság – Bambinak csak műfarka van.


Elvegyülve a látogatók között.

A gímszarvasok egyértelműen nagyobb méretűek a bika , mint a dámvadak amelyek alacsonyak, nem is nagyon bírják a havat, könnyen felfáznak. A gímszarvas bika a klasszikus szarvas fazon, ez az állat jut eszünkbe amikor a csodaszarvasra, meg a Hubertusra gondolunk. A dámszarvas bikáját (idősebb korában) lapátos agancsáról lehet felismerni. Apró termete miatt szimbólumnak csak kevéssé alkalmas. Az őz aztán végképp apró és rettentő idegbajos meg kiszámíthatatlan. Nem is engedik őket a látogatók közelébe. A gímszarvasok a párzási időszakban ilyenkor ősszel igen harciasak. Állítólag az sem nagyon zavarja őket a harcban, ha egy kerítés van közöttük. A nagyon durva egyedeknek le is vágják az agancsát (és nem a szarvát!) flexszel. A dámvadak harc helyett inkább pózolnak és barcogó gödröt, vagy teknőt ásnak és a legcsinosabb gödör tulajdonosára buknak a csajok.


Őzek figyelik az istállóban, hogy mi ez a villogás.

A szarvas farmhoz egy lehullatott, vagy levágott agancsokkal és trófeákkal teli gazdasági épület is tartozik, meg istállók, ahol a kényesebb állatokat tartják.


Két nagy harcos és ellenfél a török-magyar barátság emlékparkban. 1566-ban haltak meg mind a ketten. Szulejmán 72 éves volt és Zrínyi is túl volt már a 60-on.

Dél körül indultunk tovább Szigetvár, majd Pécs felé, hogy megnézzük Európa leendő Kulturális Fővárosát.


Zsolnay-kút, Pécs

Sokat nem láttunk belőle, mert mindenhol térköveznek. A városban jelenleg 300 ezer négyzetméternyi területet újítanak fel. A központi Kossuth téren és kapcsolódó területein 31 ezer négyzetméter új burkolatot készítenek el 2,2 milliárd forintért. A felfordulás a bécsi építkezések méreteihez hasonló, ahol ugyancsak most burkolják újra a Kaertner strasse-t és a Grabent.


A pécsi színház épülete

Az Árkád üzletközpontban ebédeltünk, benéztünk a Virág cukrászdába egy Fekete-erdő tortára, aztán indultunk tovább. Pécset Orfű felé hagytuk el, a hegyekben kanyarogtunk egy kicsit, aztán Sásd előtt hullámoztunk egyet, végül Dombováron keresztül értük el az autópályát Siófoknál. Már sötét volt, amikor hazaértünk.

Agárdi György, 2009. október 27.

Tags:

16 hozzászólás to “Zselic”

  1. jocika február 7, 2015 at 7:44 du. #

    nemis flexel vágják le az agancsot de nezavarjon

  2. biker66 november 3, 2009 at 12:45 du. #

    Nekem tetszett a cikk, a képek is nagyon szépek, és hogy nem motorral mentek, semmit sem von le az értékéből, csak mutatja, hogy itt az ősz! Köszönjük!

  3. serry november 2, 2009 at 8:54 du. #

    Kedves Gergely!
    Elsősorban a stílus “csapta ki biztosítékot” nálam, ugyanis úgy ítélkezel, mint ha legalábbis te lennél az úristen. Csak tanács képpen, ha pozítívan állsz emberekhez-főleg olyanokhoz, akik ingyen adnak értéket másoknak-meglátod, megváltozik körülötted a világ. Addig is meg sajnos igaz az a mondás, hogy ” a földön az inteligencia a mennyisége állandó- a lakosság növekszik”.Minden jót!

  4. Gálos Csaba október 29, 2009 at 8:25 du. #

    “Walt Disney nem sokat adott erre az apró részletre, így aztán most az egész világ azt hiszi, hogy az őzeknek helyes kis bojtos farkuk van, mint Bambinak, és minden szarvast őznek néznek. Íme a keserű igazság – Bambinak csak műfarka van.” (A.G.)

    Nekem tetszik az élménybeszámoló így is, hogy nem kopott benne túl sokat a motorgumi.
    De a fenti idézettel kapcsolatban lenne egy megjegyzésem.
    Nézzétek el nekem, szakmai ártalom (hivatásszerűen foglalkozom vaddal, vadgazdálkodással, vadászattal).
    Minket itt Európában erősen félrevezettek Bambival kapcsolatban.
    Az őznek valóban nincsen farka, csakhogy Bambi NEM ŐZ!!!
    Bambi egy amerikai fehérfarkú szarvas.
    Csak valaki nálunk réges rég őznek fordította és ezt már senki le nem mossa róla.
    Szegény Disney meg azóta is nyakig ül a gyanúban, hogy fogalma sem volt arról, amiről filmet csinált.
    Ezennel rehabilitálom szegényt :-).
    Még egy kiegészítés a bőszénfai objektumhoz (ahol “szakmából” gyakran megfordulok, de mindig szívesen teszem): Itt él a VILÁG egyik legritkább szarvasféléjének jó pár példánya, ráadásul sikeresen szaporodik is. Külön öröm ez nekünk szakmabelieknek, mert kollégáim hozzájárulnak egy már kihaltnak vélt faj megmentéséhez.
    Ez pedig a Dávid-szarvas. (akit érdekel, olvasson utána)

    Bocs, hogy a hozzászólásomban nem volt “motoros téma”, de a motoros is csak ember, néha gyalog jár, ráadásul a természetben, ahová nem is való a benzinfüst.
    Jó őszi motorozást mindenkinek, akinél még nem alszik a masina!

    • Kota Sára november 18, 2017 at 5:00 du. #

      Bambi, Felix Stalten regényében valóban egy európai őz. A Disney vette a szabadságot, és a rajzfilmben átalakította fehérfarkú szarvassá, mivel az, az őzzel ellentétben őshonos az USA-ban, ezért a célközönség számára ismerős lesz.

  5. Chili Riders október 29, 2009 at 12:34 du. #

    Gyönyörű képek! Van még fejlődnünk. Jó program lesz egy laza guruláshoz a nyáron!

  6. Segesvári Csaba október 29, 2009 at 11:58 de. #

    Kedves Gergely! Sajnos csak most érek rá, h reagáljak felvetésedre. Egyvalamit nem érdemes figyelmen kívül hagyni. A Gyuri ezt az oldalt elsősorban blog-szerű oldalként üzemelteti. Tehát szíve-joga arról írni amiről szeret. Más, ha látsz egy helyet, még ha nem is motorral járod meg érdekes lehet. Főként így ősszel, amikor kevés új anyag készül. Sőt, továbbmegyek, ez egy réteg oldal, ami inkább motorosoknak szól. Egy autós soha nem érti meg minek motorral még csak a közértig is elindulni. Szóval az látogat ide, akit érdekel a motoros élet, túrák. Akit nem érdekel, annak kár itt keresgélnie. A tavalyi olasz túránknál is jeleztem, ha motorral utazik egy helyik az ember, az már motoros túra. Nem csak a hegyek, szerpentinek, egy hosszú autópályás túra is motorostúra. Üdv, és jó böngészést az oldalon. Csaba
    ui.: Külön köszönet az oldal üzemeltetőjének Agárdi Gyurinak, h helyet biztosít a mi kis irományainknak.

  7. ADAM október 29, 2009 at 10:59 de. #

    Kedves Gergő!
    Igazad van, ebből a beszámolóból hiányoztak a motoros részletek, nem egy klasszikus motorostúra-leírás. Bevallom nekem is megfordult a fejemben, hogy a környéket népszerűsítő burkolt hirdetést olvasok-e. De egy valamit ne feledj. Agárdi Gyuri találta ki és hozta létre ezt a klassz oldalt, amit évek óta olvasunk mindannyian és nézzük klassz fényképeit, olvassuk érdekes leírásait. Lehet, hogy öregszik, lehet, hogy most épp nem motorral volt és ehhez a cikkhez volt kedve. Ne aggódj, ír majd olyat is, amin annyi motorozás lesz, hogy nem érünk a végére. Szerintem néha ilyen cikkek is beleférnek – olyan ez, mintha volna egy mesterszakács barátod, aki mindig a legjobb és kedvenc ételeidet főzi neked és egyszer kísérletezne valami mással is, ami neked nem ízlik. Te pedig azonnal elküldenéd az anyjába. Én picit erősnek érzem a reakciódat.
    Valószínűleg 20 évvel fiatalabb vagy mint Agárdi Gyuri és kevésbé pallérozott. Az volna részedről az igazán “lovagias” visszavágás, ha nem tetszett a cikke, állíts össze egy olyat (képekkel, szöveggel) amit tetszik. Én nagyon szívesen olvasom azt is.

    Jópár cikk nekem sem nyerte el a tetszésemet, de rájöttem, hogy még fele olyan ókat sem tudnék összrerakni magamtól. Rengeteg energia fekszik ezekben a cikkekben.

    Jó motorozást!

  8. Szakács Gergely október 29, 2009 at 10:28 de. #

    Kedves Kutya!

    Nem hiszem, högy összekevertem volna bármit a “f@szoddal”. Ez egy publikus oldal, kommentelési lehetőséggel a cikkek alatt. Ha nem a vélemények publikus megosztása lenne a cél, akkor nem Hozzászólás gomb lenne ott, hanem Levél a szerzőnek gomb. Ebből kiindulva ide bármit lehet írni, ami a cikk témájába vág – még olyat is, ami nem egyezik a szerző véleményével.

    Arra, hogy “ha nem tetszik, ne olvasd”: én sok mindent olvasok, ebbe belekerül olyan is, ami nem tetszik. De ez persze csak a végén derül ki. Ha kiderül, hogy nem tetszik, és van rá lehetőség, meg kedvem, akkor megmondom, mi nem tetszik, hátha a szerző megszívleli, és legközelebb tetszeni fog.

  9. Szakács Gergely október 29, 2009 at 10:19 de. #

    György kérésének megfelelően közzéteszem a neki írott email-emet:

    Kedves György!

    A fő bajom az az írásoddal, hogy engem nem érdekel a te életed. Nyersen hangzik, de egyrészt így van, másrészt kifejtem: nem érdekel, hogy mit szeretsz enni és mit nem, fogyókúrázol-e vagy sem, szép-e a kertetek otthon vagy nem, mit szeretnél karácsonyra kapni és azt megérdemled-e. Nem érdekel továbbá (de ez már csak itt, ezen az oldalon nem érdekel, amúgy, ha épp ez iránt érdeklődöm, más a helyzet), hogy a szálloda szaunája jó-e, és hogy kint van-e a medence vagy bent.

    Érdekel ezzel szemben, hogy milyen útvonalon mentél, és miért. Jó volt-e az út, vagy sem. Kellett-e szerelni a motorodat, vagy sem (bár a mostani motoroknál már ritkán fordul elő az ilyesmi, de egy-egy szerelés leírásan nagyon tanulságos). Volt-e balesetveszélyes helyzeted, és ha igen, hogyan sikerült megúszni, mit szűrtél le belőle. Valamelyest érdekel persze az is, hogy mit láttál, de ezzel is csínyján bánnék, mert vagy érdekel, ami téged megfogott, vagy nem.

    Az egész beszámolódnak – már bocs – olyan íze van, mintha a térségi turizmusért felelős hivatal reklámanyagát olvasnám. Ha ez a helyzet, akkor engem nem zavar, csak írd oda. Lehet az is, hogy életkorbeli különbség miatt van az egész, de tényleg nem vagyok kíváncsi egy középkorú házaspár hétvégi ejtőzésére egy motoros oldalon. Ami történt veletek abban a 2-3 napban, ahhoz nem kell motor. Amire kíváncsi vagyok, azt fentebb leírtam. Értem én azt is, hogy a Zselic nem egy akkora tája Magyarországnak, hogy ebből egy gigantikus kalandtúra-beszámoló szülessen – OK, de akkor ne is erőltessük.

  10. Kutya. október 29, 2009 at 8:02 de. #

    Kedves Gergely,

    ez annyira vidám amikor valaki összekeveri a szezont a f@szommal. Te gondoltál valamit – a Gyuri is gondolt. A reakciókból ítélve a Te gondolatod egyedül Gyurinak fontos (és egyébként is neki szántad ugye).

    Legközelebb, ha valakinek személyes tartalommal írsz, akkor formailag is próbálj megfelelni: küldj egy emailt, vagy hívd fel.

    Ez egy ingyenes történet tudod. Neked nem kerül semmibe, tehát átverve nem érezhetted magad. Innentől kezdve pont azt nem kéne b@sztatni, aki ezzel még dolgozott is. Ha egy újság nem tetszik, akkor arra nem fizetsz elő legközelebb. Ha egy ilyen oldal nem nyeri el a tetszésedet, akkor ne nézd, és főleg ne kommentáld. Ilyen egyszerű.

  11. Szakács Gergely október 28, 2009 at 11:35 du. #

    Az oldalon a regisztráció nyitott, a kommentelés nem tilos. Még akkor sem, ha nem tetszik a véleményem. Az meg külön szomorú, ha nálad a “normális” jelentése a “tetszik”-kel rokon értelmű

  12. serry október 28, 2009 at 8:48 du. #

    Hát ez az egyed minek ír ilyen hozzászólást? Ha nem tetszik, akkor ne olvassa! Fogadok, hogy egyik helyen sem volt még soha, bár lehet, be sem engednék.Jó lenne, ha eljönne végre az a világ, ahol nem a normálisoknak kell elnézést kérniük a bunyikoktól!
    Kedves György! Köszi a beszámolót és a vele töltött munkát!

  13. Szakács Gergely október 28, 2009 at 8:30 du. #

    Írtam emailt.

  14. Agárdi György október 28, 2009 at 5:27 du. #

    Gergely! A motorostura.hu lappal az a célom, hogy hasznos információkat, tippeket, tanácsokat adjak – elsősorban azoknak, akik motorkerékpárral járják az országot, a világot. Arra nincs garancia, hogy ami nekünk élmény volt az másoknak is az lesz. Sajnálom, hogy csalódást okoztam Neked a cikkemmel és szívesen elolvasnám, vagy meghallgatnám hogy mit szeretnél másképp látni annak érdekében, hogy legközelebb ne érjen ilyen csalódás. Köszönöm a visszajelzésedet. AG

  15. Szakács Gergely október 28, 2009 at 10:41 de. #

    Szerinted ennek a wellness-hétvégének van bármi köze a motorozáshoz? Ha nem tudsz mit írni, akkor inkább ne írj.

Vélemény, hozzászólás?