Kalifornia 2010. 1 – Újra Scottsdale-ben

A felhők hajnali ötkor még oldalról kapják a fényt. Nagyszerű látvány még így  fürdőszoba ablakán keresztül is a zuhanyozóból. “Szállj csak szállj tovább …” hallgatom a 24 éves dalt. A kereskedelmi rádiók ilyenkor játsszák le a magyar kvótájukat. A föld árnyékos oldalán – ez volt az album címe, amin először megjelent. Vajon hogy fordítanám: The dark side of the Earth? Mint a Pink Floyd album 37 (!) éve, csak az hold volt. Eloltom a villanyt a fürdőszobában és együtt dúdolom a dalt az ifjú Kóborral, miközben az enyhén hűvös zuhany alatt a következő három hétre gondolok a Föld túlsó oldalán.


Az ott lenn a Halál-völgy, én pedig itt fenn a Dante-kilátón állok. 4900 km-es utazásunk legszebb pillanatait 17000 fényképünk őrizte meg.

Miért megint az USA? Miért éppen Kalifornia?

A második amerikai motoros túránkat egy éve kezdtük el szervezni, nagyjából akkor, amikor az elsőt, a Grand Circle túrát már befejezni készültünk. A Grand Circle az amerikai közép-nyugat nagy nemzeti parkjain vitt minket végig, meglátogattuk a Grand Canyont, a Brice-kanyont, az Arches-kanyont, a Monument Valley sziklaformációit, majd a hegyekben is köröztünk egy keveset. A motorokat Gábor cégétől, az AZride-tól béreltük Phoenixben. Mielőtt hazajöttünk Gábor azt javasolta, hogy menjünk vissza és most velük együtt rajzoljunk még egy kört nyugat felé át a Sierra Nevadán, végig a Kaliforniai tengerparton San Franciscotól San Diegoig, majd az arizonai sivatagon keresztül vissza Phenixbe. Barnáék lelkesen csatlakozott kísérő autósnak és Péterék is örömmel beneveztek újra, így Gáborékkal együtt nyolcan voltunk három motorral és egy autóval.


4900 km-es, 18 napos útitervünket a lila vonal jelöli a térképen. A jobb alsó sarokban van Phoenix, onnan indulunk. Az első állomásunk Las Vegas ott középtájt, aztán oda-vissza a Sierra Nevadán keresztül, San Francisco (4 éjszaka), a tengerparton Los Angelesig, San Diego (2 éjszaka) és a 10-es autópályán vissza Phoenixbe.

Mit vártam az utazástól? A céljaim egyszerűek voltak: lefényképezni a világ legszeb tájait, közben pedig motorozni, motorozni és motorozni.

Azt mondod ez csak az a néhány gyenge közhely, amit az blog írók a felületes olvasók kedvéért odavetnek, hogy ne kelljen a frankót bevallaniuk? OK. Megfogtál. Nos titkon még a következőkről ábrándoztam:

  • Kapni valami nagyon drága ajándékot (mondjuk egy iPad-et, egy pár Sketchers cipőt, vagy egy papírvékony Apple notebookot)
  • Nagymellű baywatch-os csajokat fotózni a kaliforniai beachen, ahogy azzal a kis narancssárga műanyag játékcsónakkal rohangálnak
  • Féktelenül szeretkezni a Zabriskie Pointnál, mint annakidején Antonioni ifjú hősei (kifejezetten művészettörténeti érdekességként)
  • Begyűjteni Vegasban a Stripen osztogatott kis kártyákból egy vastag paklira valót és megjátszani az ászokat
  • Ellépkedni Luois Amstrongtól Ella Fritzeraldig a csillagokon, ahol annak idején Julia Robert strichelt a Pretty Woman-ben
  • Ellesni valami olyat, ami ott már óriási üzlet, de itthon még nem ismerik (ebben Gáborral versenyzünk, akinek ebben már több éves rutinja van ugyan, de még nem találta meg az igazit)
 1.nap: 2010. június 29.
 Budapest – London – Phoenix

A repülőjegyeket még tavaly év végé megvettük, így olcsóbban jutottunk hozzá. A British Airways Londonon keresztül egy átszállással repít Phoenixbe.Az utazás előtt 24 órával Interneten “becsekkeltem”, nem a beszállókártya miatt, csak hogy legyen viszonylag jó foglalt helyünk a gépeken. Csak a saját helyjegyemet nem tudtam elintézni.

A repülőtéren kiderült, hogy az ESTA-m nem érvényes. Érdekes, hogy tavaly ezzel utaztam ki és akkor semmi kifogás nem volt ellene, de most kiderült, hogy az útlevélszámomat elírtam rajta. A repülőtér egyik nyilvános Internet kiaoszkjánál készítettünk egy újat. Nem sok választott el attól, hogy lemaradjak a gépről.

Londonban megebédeltünk és körbejártuk az ötös terminál hatalmas új épületét. Volt rá időnk, mert több órát kellett várni a csatlakozásra. Egy Boeing 747es farkában repültünk Phoenixig nagyjából 10 órát. Út közben filmeket néztünk. Mindenkinek saját kis monitora volt és önállóan lehetett választani a tárolt műsorok között. Megnéztem a Ghost writert Pierce Brosnannal és Obi van Kenobival, a Book of Eli-t Denzel Washingtonnal, John Lennon drámákkal terhes ifjúkorát, elkedtem egy Mel Gibson filmet is, de azt már nem fejeztem be.

Phoenixben az ismerős terminálra érkeztünk. Két csoportra szakadtunk, az egyik Gáborral a hotelbe ment, a másik az Alamohoz indult a minibuszért, amit Barna még otthonról lefoglalt.A Rental Car Shuttle a terminál elől indul. A hűvös terminál épületből kilépve az automata ajtónál mellbe vágott a 40 fokos sivatagi hőség. Minden épületet és járművet légkondícionálni kell. Ezt az amerikaiak egy kicsit túlzásba is viszik. Az autókölcsönzők épületében például olyan hideg volt, hogy kifejezetten fáztunk. Legalább 20 fok volt a különbség a kinti és a benti levegő között. A Alamonál egy szép fehér 7 személyes minibuszt választottunk.

Délután még beugrottam Gáborékhoz a megrendelt cuccokért. Cookie Monster és a Canon kétszerezőm mellett vettünk egy kis Kodak kamerát otthon hagyott gyermekemnek az Amazonon és ezeket ide szállíttattuk Gáborékhoz.


Így néz ki a kis Kodak Playsport vízálló kamera, amit Péternek vettem.
Hallatlanul robusztus kis gadget, de víz alá nem mertem bedugni.

Gábor már egy éve Royal Entfield motorkerékpárokat forgalmaz. Elképesztően helyesek ezek a kis retró masinák. A két féle alapmodellt mindenféle tarka színekre festve árulják, a militaritól a narancssárgán keresztül feketéig. Meg is beszéltük, hogy másnap kölcsönveszek egy kismotort néhány órára, de sajnos ez nem jött össze.


Ilyen egy zöld Royal Enfield. (Fotó: Zsámboky Gábor)


Ilyen egy vörös Royal Enfield. Ez az együléses változat. (Fotó: Zsámboky Gábor).

A szobában minden töltőt bedugtam a konnektorba. Két négyes elosztót hoztunk a felszerelésnek – így csak egy villásdugó konvertert kellett használnunk – és 10 adaptert egy cipőszsákban. Három készülékünk amerikai konnektorba is bedugható. Egy TV stáb nem visz magával ennyi cuccot. Ezt a 9 dolgot kellett naponta tölteni:
• két sisak bluetooth interkommal (Nolan N43 Air)
• két mobil telefon (Blackberry és iPhone)
• két fényképezőgép akkumulátorai (Canon EOS 7D és Canon EOS Rebel T1i)
• egy Kodak Playsport videokamera
• egy GPS tracker (i-gotU)
• egy iPod mini MP3 lejátszó
• egy Asus mini notebook

Kora este a szálloda medencéjében rendeztünk csoport találkozót, és csak sötétedéskor mentünk vacsorázni. Max sport bárjában fejeztük be az estét én egy amber sör és egy Ribs Tip (édes, erős szószba mártott sültoldalas hasábburgonya) társaságában. Fociról egy szó sem esett a teremben körben kiaggatott legalább 50 televízióban. A dél-afrikai VB, mintha nem is létezett volna.

 2.nap: 2010. június 30.
 Scottsdale

Várakozásomnak megfelelően 05:04-kor keltünk, hatig elvacakoltunk a holmijaink pakolgatásával. 6-kor már reggeliztünk. A reggeli pirítós, amiből valami furcsa festékhígítóra emlékeztető illat száll. A gyümölcslevek cukrozott és színezett vizek. Egyedül a bacon volt ehető, az meg hamar elfogyott.


A Holiday Inn Express udvara a medencékkel.

A TV-ben a pénzügyi és gazdasági világválság második hullámáról beszélnek. A nap híre, hogy Larry King visszavonul. Bejelentette, hogy az utolsó Larry King Live beszélgetős show az idén ősszel lesz a CNN-en. Több, mint 25 évig bírta.

Hétkor már kint voltunk a medencénél és az árnyékban olvasgattam az újonnan szerzett holmik használati utasítását. 8 körül kisütött a nap. Az újság szerint 30 és 41 Celsius fok között volt az aznapra várható hőmérséklet (89-109 Fahrenheit). A Death Valley 123 fokos volt, ez 50 Celsius fokot jelent.


A Holiday Inn Express udvara a medencékkel.


Scottsdale downtown – egyelőre még az autóból.

A nap nagy részét csakúgy, mint tavaly a Fashion Square-ben töltöttük, egy közeli bevásárlóközpontban, illetve vele szemben a Borders könyváruházban. (GPS: N33.50283 W111.92851)  Barna térképeket vásárolt én meg megnéztem, hogy milyen könyveket fogok letölteni az Internetről. A többiek kávéztak.


A Fashion Square nagyon közel van, talán 2-3 km a szállodától.


A parkolóban ez a szökőkút várja a látogatókat és egyben jelzi a bejáratot.

Az írók közül ezúttal David L. Hough motoros szakíró könyveit néztem ki magamnak. Meg kéne már tanulni rendesen motorozni. A Proficient Motorcycling: The Ultimate Guide to Riding Well most csak 17 dollár az Amazonon.


A Borders kávézója.


A motoros és autós könyvek a Transportation részlegnél találhatók.


David L. Hough egyik könyve. Ebből lehet megtanulni motorozni.


Nem tudtam megszámolni a motoros lapokat, de mindegyik reklámmal volt tele.


A boltban lehet olvasgatni, nézelődni. Fantasztikus fotósalbumokat lapozgattam végig.


Egy gyorsfénykép magamról. Itt még viszonylag karcsú vagyok. Hazafelé már 4 kilóval többet nyomtam.

A Microsoft boltban a mostanában elterjedő touch képernyőkkel játszottunk. Ezek most még elsősorban üzleti felhasználásra készülnek, de hamarosan már nem csak a James Bond filmekben látunk majd ilyet. Amúgy a bevásárló közponz műszaki cikkekre nem jó, azokat a Best Buy-ban kell venni.


Érintőképernyős asztallap. Az ügyfélszolgálatban új lehetőségek nyílnak.


Érintőképernyős monitorok. Egyelőre még sokba kerülnek, de a tapizásé a jövő.

A hagyományokat folytatva a Yardhouse-ban ebédeltünk. Megtanultuk, hogy az oldalas “Ribs” nem tévesztendő össze a “Ribeye”-al, ami magyarul magas hátszin, rostélyos, gerinc, karaj, borda, vagy kotlett.


A Yardhouse sörraktára. Büszkén mutogatják.

Délután átvettük a motorokat Gáborék irodájában. Én egy BMW 1200 RT-t béreltem. Tavaly is ilyen motorral utaztunk.  Péter és Gábor BMW 1200 GS-t választottak. Ezeknek az az előnye, hogy a rosszabb terepviszonyokat könnyebben elviselik.


Gábor az egyik GS-en dolgozik..


A Royal Enfieldek már be vannak csomagolva – nagy bánatomra.

Az RT-nek megvannak az előnyei és a hátrányai. Az előnyei: két személynek is kényelmes, szélvédett, tempomatos, ülés és markolat fűtéses – ezek majd jól jönnek a hegyekben, vagy ha esik az eső. Hátrányai: kevés a nyomatéka, ezért gyakran kell váltogatni a sebességet még egy személlyel is, és az alacsony fordulatnál rázós boxer motor nekem nem szimpatikus egy ekkora járműben. Na meg lehetne könnyebb is. Ha lett volna FJR tempomattal, ülés és markolatfűtéssel, akkor azt béreltem volna. Az ülése kicsit magasabb, mint az én gépeimé, de ezt hamar megszoktam.


Ez az RT lesz az enyém itt jobbra.

Az RT kapott egy tanktáskát, egy GPS konzolt, ami a Garmin 2720-asomat tartotta és három dobozt. Az egyikben az esőruháink kaptak helyet a kiegészítő felszereléssel, a másikban a kabátok hideg esetére, hátol pedig a fotó felszerelés, némi tartalék kaja és víz, meg az okmányainkat tartalmazó kis táska. Az új Nolan N43 Air bukósisakoknak nem volt elzárható helye, mindig csak felcsatoltuk őket az utas fogantyújára. Szerencse, vagy nem – nem tudom, de nem bántotta őket soha senki.


Az RT felszerelve.

Gábor vett nekem egy kisebb Nelson-Rigg tanktáskát, amit hevederekkel és kapcsokkal lehet rögzíteni. Az ára 50 és 60 dollár között volt valahol. Tavaly is ilyet használtam, hogy a fényképezőgépem és egy palack víz állandóan a kezem ügyében legyenek. Nagyszerűen bevált az alkalommal is. A zipzár fogantyúkra egy iránytűt és egy kis lámpát szereltem, hogy kesztyűben is lehessen használni azokat. Gábor magának is egy ugyanilyen táskát szerelt fel a GS-re. A két kisebb oldalzsebebn az MP3 lejátszót és a telefont tartottam.


Az új kis méretű tanktáskám a könnyen megfogható zipzár kiegészítőkkel.


Ilyen a táska belülről. Egy gyorsan elővehető fényképezőgép kapott benne helyet, egy kis állvány, a kesztyűm és egy palack ital.

Gábor a két oldaldobozban gyakorlatilag minden holmijukat el tudta csomagolni. A kísérőautóba csak egy kisebb szatyor jutott, meg a szerszámos láda. Gábor is 2720-as GPS-t használ, de neki van rajta egy kis árnyékoló tető is, ami nagyon jól jött volna nekem is.


Gáborék motorja.


Gábor egy lábtartót szerelt a bukócsövére. Ez inkább chopperre illene, de Gábor szerint kényelmes. Ezt majd egyszer lefényképezzük menet közben is.

Este az Oriental Garden Super Buffet nevű kínai étteremben vacsoráztunk, ahol fix összegért bármit vehet az ember a büfé rendszerű kiszolgálással. Csak az italokért kell külön fizetnei. Az alapvetően kínai konyha mellett japán és olaqsz ételeket is adnak. Rengeteg tengeri ételt lehetett kapni és desszertnek shusit ettem. Többször is fordultam. Mindenkinek ajánlom, aki arra jár. A Scottsdale Pavilons bevásárlóközpont területén található a 101-es mellett. (GPS: N33.53838 W111.88884) Itt történt, hogy vacsora közben beugrottunk a közeli dekor áruházba Krisztinának patchworkért.

Phoenix felett aznap este borult volt az ég, de továbbra is meghaladta a hőmérséklet a 30 fokot. Távolabb láttuk, hogy esik az eső, de az esőcseppek nem értek el a földig, hanem még a levegőben elpárologtak.


Az esőcseppek még a magasban elpárologtak.


A medence mellett este is 30 fok körül volt a hőmérséklet.

Következő rész

Agárdi György, 2010. július

Tags: ,

Még nincs komment.

Szólj hozzá!