GPS: Ahogy én használom

Olvasván az egyre-másra megjelenő, a GPS-ről szóló leírásokat nem bírtam tovább és elhatároztam, hogy leírom az eddigi tapasztalataimat és azt, hogy én személy szerint hogy szoktam meg és milyen szempontok vezéreltek az eszközök kiválasztásánál. Természetesen ezzel kizárólag az a célom, hogyha tudom akkor esetleg használható információkkal segítsem a készülékvásárlás előtt állókat és jómagam is tanuljak hozzászólásokból.
 GPS alapok

Én mérnökként munkámon keresztül kerültem először kapcsolatba a Globális Helymeghatározó Rendszerrel, ugyanis sokszor volt szükség ismert koordinátájú pontok megkeresésére pl. telekhatárok, objektumok, sarokpontok felderítéséhez. Hazánkban a földhivatali nyilvántartás ún. EOV (Egységes Országos Vetületi) rendszerben adja meg a Magyarország területén lévő tereptárgyak koordinátáit, melynek előnye, hogy egyetlen szelvényen, derékszögű koordinátákkal tudja ábrázolni az egész országot úgy, hogy a legnagyobb torzulás 100 km-en csak mintegy 5 cm. Alapesetben a GPS készülékek az ún. WGS-84 nevű forgási ellipszoidra vonatkoztatott koordinátákat használják, melynek minden pontja számszerűsíthető egy, az Egyenlítőtől mért szélesség valamint a greenwichi meridiántól mért hosszúság értékkel. A rendszer a magasságot az ellipszoid fölötti, annak felületére merőleges távolságként értelmezi.

 A készülék

A fentiek alapján, nekem olyan készülékre volt szükségem, amelyik ismeri konverziót a WGS-84 és az EOV rendszer között, ezért erre a célra a GARMIN GPS60-as készülékét választottam, mely térképkezelésre nincs felkészítve.

 

A készülék EGNOS kompatibilis, azaz képes a javító jeleket sugárzó speciális műholdak jeleinek a feldolgozására, így az elérhető pontosság 3-5 méter között van. A munkám mellett a gyerekeimmel rendszeresen játszottunk a geocaching nevű játékot, melynek a lényege, hogy ismert koordinátájú pontokon ún. geoládákat rejtenek el, melyekben ajándékok is vannak, de ha kiveszel belőlük, bele is kell tenned valamit. Ezek a „ládák” különleges helyeken vannak elrejtve (szép kilátás, természeti képződmény stb..), így mindig motoros kirándulásokkal kötöttük össze a ládakeresést. Ezeken a kirándulásokon használtam először a GPS-hez adott MapSource programmal (lebutított változat) készített és betöltött útvonalakat a navigációhoz, azzal a különbséggel, hogy a navigálás nem térképen történik hanem a beépített iránytű, vagy a térkép felület jelzi az aktuális pozíciót, a haladási irányt és a következő útpont távoságát és irányát melyhez ha néha rápillantunk a normál térképre tökéletesen lehet navigálni. Emellett a Track Log is rögzítésre kerül folyamatosan és útpontokat is egyszerűen tudunk definiálni.
Az útvonalat előzetesen PC-n meg tudjuk tervezni, illetve a menet közben rögzített információkat le tudjuk tölteni. Az útvonaltervezés hasonló a térképkezelésre is alkalmas készülékeknél megszokottakkal, azaz a tervezett útvonal jellemző pontjainál útpontokat jelölök ki (waypoints), majd a „routing” funkció segítségével útvonalat (route) definiálok és azt betöltöm a GPS készülékbe. Ebben az esetben a navigáció térkép nélkül történik, a fordulók előrejelzésével. Itt fokozottan kell ügyelni az útpontok megnevezésére, hogy lehessen következtetni a forduló valóságos helyére. Ez a módszer városban, motoron nehezen használható, tehát ott a táblákat kell figyelni, majd onnan kiérve a módszer tökéletesen használható tovább.

Természetesen ez a navigációs módszer közel sem olyan hatékony mint a térképes GPS-ekkel, de nagy előnye, hogy az ember természetes tájékozódóképessége nem csorbul, mindig képben van, míg bizony ha kizárólag csak a térképes navigációra hagyatkozom és ott valami zavar támad olykor szó szerint azt sem tudom merre van Észak és hosszú percekbe és több megállásba kerül a tényleges pozíció megkeresése. Azért ennek a módszernek megvannak a maga korlátai, így hamar elérkezett az idő, hogy a térképes navigációra is alkalmas eszközt keressek.

 GPS vagy PDA?

Ezzel együtt az örök dilemma is ott lebegett a szemem előtt: GPS vagy PDA? Én a PDA mellett döntöttem és egy ACER N35-ös, beépített GPS vevővel felszerelt készüléket választottam az alábbi személyes indokok miatt:

  • Az ára (bruttó 85.000,- Ft.) lényegesen alatta van a térképkezelésre is alkalmas GPS-ekének,
  • A térképek és a szoftver olcsóbban beszerezhetők hozzá, én régebben Destinatort, jelenleg az IGO-t használom és tökéletesen elégedett vagyok velük. Csak félve megjegyzem, hogy ezek a szoftverek és térképek feltörve is keringenek a neten persze törvénytelenül, de hozzáférhetők. Ez a GARMIN térképekről nem mondható el,
  • Az előzetes útvonaltervezés persze nem olyan fejlett mint a csak GPS készülékeknél, de felhasználóbarát kezelőfelület miatt ez számomra nem jelent problémát.
  • A PDA-ban beépített szoftveren keresztül MP3 lejátszót és filmnézőt is vásároltam. Én pl. rossz alvó és korán kelő vagyok, nekem ez fontos volt, mert egy készülékben ezek is benne vannak és legalább nem a plafont kell néznem ha nem tudok aludni.
  • Külön memóriakártyán elektronikus könyveket is viszek, tehát olvasni is tudok, úhogy a motoron nem kell könyveket cipelnem.
  • Fontos címek, telefonszámok is a PDA-ban vannak tárolva.
  • Internet kapcsolat elérés esetén e-mailt tudok küldeni-fogadni és még böngészni is lehet vele
  • A motoron való rögzítés és vízálóság már nem gond, pl. Touratech „PDA large handlebar bracket „ segítségével amit én már fél éve használok problémamentesen.
  • Ezzel a rögzítési móddal még rossz útviszonyok között sem volt soha gondom, bár igaz, hogy a PDA mozgó alkatrészt nem tartalmaz.
  • A gyárilag feltöltött POI-k bármilyen csoportosításban előhívhatók, és saját POI definiálása is lehetséges.
  • Nagy előnye, hogy az itiner (már ha használ az ember) a PocketWordbe közvetlenül beírható, így a papírkezelés elmaradhat.

Azért ennek a választásnak is vannak hátrányai:
  • Menet közbeni kezelhetőség nehézkesebb, mint a GPS készülékek esetében.
  • Az LCD képernyő erős napsütésben nem látható olyan élesen, de ezt is meg lehet szokni, főleg ha a nap hátulról süt az zavaró.
  • A PDA energiaellátását mindenképpen meg kell oldani, mert a GPS vevő üzeme esetén 2-2,5 óra üzem után az akkumulátor lemerül.
  • Útpontok rögzítése nem megoldott.
  • Track Log szintén nem kerül rögzítésre.
Én általában a két készüléket egyszerre használom így számomra a fentiek nem okoznak gondot, de a csak PDA-val rendelkezőknél ez probléma lehet, ami nyilván egyéni mérlegelés kérdése.
 GPSdash
Amit még fontosnak tartok elmondani, a PDA-hoz az internetről letölthető több olyan szoftver, ami nagyon hasznos akkor amikor „lemegyünk” a digitális térképről, azaz az országról nem rendelkezünk navigációs térképpel. Én a GPSdash2 2.52-es verzióját használom, ami 20 EUR-ért cserébe a tiéd lehet és az alábbi tulajdonságokkal ruházza fel a PDA-t:
Alapesetben a PDA-hoz kapható navigációs szoftverek csak térképes navigációra alkalmasak, nem ruházzák fel az eszközt alapvető GPS tulajdonságokkal, mint iránytű (nem mágneses elven működő), útpont rögzítés, útvonal tervezés, illetve a mozgás paramétereinek a rögzítése (pl. sebesség, magaság, gyorsulás, odométerek, stb), térkép nélküli navigáció.
Ha a felhasználó ellátogat a www.gpsdash.com honlapra, onnan le lehet tölteni a legfrisebb verziót viszonylag egyszerűen és rögtön van egy jó kis GPS készüléke. Amiért én nagyon szeretem az az a tulajdonsága, hogy képes raszterképeket beolvasni, azaz szkennelt, térképszelvényekkel dolgozni. Ez a módszer akkor hasznos, ha az adott országról nem áll digitális térkép rendelkezésre. Ebben az esetben nem navigálásról van szó, a készülék a térképre rájelöli az aktuális pozíciónkat és mutatja a mozgás irányát. De hogy is működik ez a funkció?

Először is kell az adott országról vagy térségről egy jó minőségű, lehetőleg minél kisebb méretarányú térkép, melyen a hosszúság és a szélesség „vonalak” jelölve vannak és a térkép szélén a koordináták leolvashatók. Ez azért fontos, mert a térképünket kalibrálnunk kell, ehhez pedig ismert koordinátájú pontok szükségesek. Tapasztalataim szerint a Touratechnél kapható térképek a legjobbak ebből a szempontból a pontosságukat és méretarányukat tekintve.

 Eleinte A4-es laponként szkenneltem be a térképeimet, de ez iszonyatos munkát jelentett és nehéz volt eligazodnom a sok szelvény között. Ekkor vezettem be azt a módszert, hogy fogtam a térképet, elmentem Kaposvárra és egy darabban beszkenneltettem az összes olyan autóstérképet azokról az országokról ahová úgy gondoltam a közeljövőben el szeretnék jutni. Ezzel az egy ország-egy térkép módszerrel áttekinthető lett a térképtáram. Ugyan terjedelmi korlát nincs a raszterkép nagyságát tekintve, de tapasztalataim szerint úgy 20 Mb-ig tudja a PDA kezelni a szelvényeket. Nekem a 150-200 dpi-s felbontás és a 256 színből álló színfelbontás tökéletesen bevált, ez kezelhető terjedelmű fájlokat eredményezett.

Ezután gondoskodni kell arról, hogy a térképet odategyük a válóságos földi helyére, azaz be kell kalibrálnunk, tehát ismert koordinátájú pontokat kell kijelölnünk a térképen a szoftver számára és meg kell adnunk a szélesség/hosszúság értékeket. Ekkor lesz jelentősége a pontos, jó minőségű térképeknek, mert a pontosság ettől a művelettől alapvetően függ. A fenti térképen bejelöltem négy lehetséges kalibrációs pontot (fekete négyzet) melynek koordinátái ismertek, hiszen szélességi és hosszúsági kör metszéspontjában van. A kalibráció egy Map Manager nevű, a PC-re automatikusan feltelepülő segédprogram segítségével történik, amelynél arra kell figyelnünk, hogy legalább két, egymástól lehetőleg ellentétes sarokban lévő kalibrációs pontot kell felvennünk úgy hogy azoknál se a hosszúság, se pedig a szélesség ne egyezzen. Én legalább négy pontot veszek fel, a térkép négy sarkában. Ha ezzel megvagyunk, összekötjük a PDA-t a PC-vel (szinkronizáljuk) és a memóriakártyára PDA formátumban átmásoljuk a térképet (nem sima másolás, hanem a Map Manageren keresztül!). A térképünk használatra kész, és a GPSdash2 automatikusan azt a szelvényt jeleníti meg amelyre éppen “megérkezünk”, ha több ilyen szelvény van, akkor azt veszi elő amelyiknél a legnagyobb a lefedettség. Ezután mindig látjuk a helyzetünket a térképen, és egy kis nyilacska jelöli a haladási irányunkat. Valahogy így:

Természetesen a térképekben a ki-be zoomolás lehetséges. Egy fontos dologról még mindenképpen kell beszélnem és ez a pontosság kérdése. Ha a térképhez az utazásunk során valóságos kalibrációs pontokat adunk, az egyre pontosabbá válik,minél több ilyet definiálunk. Ezt a műveletet úgy tehetjük meg, ha a terepi pontot be tudjuk azonosítani a térképen (pl. főutak találkozása, útkereszteződések) és a kurzort a tényleges pozícióba pontosítjuk (mozgatjuk) és megadjuk a GPS által mért koordinátákat mint kalibrációs pontot és ezt kellő számban megtesszük, egyre élethűbb helyzetet látunk. Persze ezt elég kb 3-500 km-enként megtenni, ennél sűrűbben nincs értelme. Mégegyszer felhívnám a figyelmet a térkép méretarányára, pl egy M1:1.000.000-ós térképtől nem kell csodákat várnunk, viszont az M1:500.000-es térképen a pozíciónk viszonylag pontos.

 

Mit jelent ez a viszonylagos pontosság? A digitális térkép pontossága legroszabb esetben is 10-15 méter ezt navigáláskor nem érzékeljük, mert a GPS készülék a pozíciónkat mindig az útra teszi, maximum azt tapasztaljuk, hogy a nagykapu helyett a kiskapu előtt állunk meg. Az általam leírt módszernél azért más a helyzet itt a pontosságot az alábbi szempontok befolyásolják (rontják):

  • A térkép vetületi rendszerének a pontatlansága ami a síkba történő vetítéskor jelentkezik,
  • A térkép nyomtatásakor, sokszorosításakor fellépő torzulások,
  • A szkennelésnél jelentkező torzulás,
  • A kalibráció pontatlansága (nem pont a metszéspontba szúrunk),
  • A képernyőn történő megjelenítés torzításai.

Tapasztalataim szerint ezzel a technikávl és a GPSdash2 szoftverrel egy M1:500.000 méretarányú térképnél 100-500 méteres pontosság elérhető, ami első hallásra soknak tűnik, de magán a térképen ez 0,2-1 mm ami szinte nem is érzékelhető, hiszen az utat jelző vonal vastagsága ennél nagyobb! Ajánlom mindenkinek aki szeret ilyen dolgokkal bíbelődni, úgy emlékszem a honlapról demo verzió is letölthető. Utoljára még megjegyzem, hogy az eszköz alkalmas pl. a GoogleEarth-ról levett műholdas szelvények kezelésére is, ezeken nem látni semmit, a PDA képernyőn viszont tökéletesen pontosak!

 Egy hasznos apróság

Még egy hasznos apróság aki a motorról szeretne fényképezni, vagy filmezni:

A tartó neve RAM MOUNT „ball joint adapter” és a kamera rögzítését az ebbe befogott „cameraadapter Ram Mount” oldja meg és a Touratech gyártja és forgalmazza. Én például a GPS-t és a PDA tartóit is erre rögzítem mert sokféleképpen állítható és könnyen egy mozdulattal leszerelhető. Nagyon szuper felvételek készíthetők pl. szerpentinen felfelé!

Motoros üdvözlettel:

Sulyi

Sulyok István (Sulyi), 2006. július

Tags: ,

No Responses to “GPS: Ahogy én használom”

  1. Segesvári Csaba november 4, 2007 at 4:11 du. #

    Én airis t 910-et használtam, szélvédőre nyálazni kell az autós tartót, de onnan aztán le sem jön. kb 4-5 órát megy egy feltöltésre igo-val és ha jól emlékszem kemény 40 ezer ft újonnan. tökéletesen megfelel, eső nem érheti.

  2. Szappy november 2, 2007 at 10:21 du. #

    GSX 1400 gyári fejidom alatt esőmentesen elfér. a pda-t a gyári autós befogóba teszem és kerékpár boltban kapható kormányrögzítővel szerelem fel.

  3. Szappy november 2, 2007 at 10:19 du. #

    ha kicsit is burkolt a motor akkor a szélvédő alatt a kerékpár rögzitővel a pda egyszerűen felfogatható. ACER 220 ig birja. teszteltem. a vizhatlanság pedig nem gond mert esőben ha jól helyezed el akkor szél elviszi felette a vizet és cak álló helytzetben csöpög rá és letörlöd. a hangját audioval a legolcsóbb átbeszélőhöz is hozzáteheted (LIDL, 1900 Ft/ a hátsó is hallja és zene is lehet mellette.

  4. csacsa március 29, 2007 at 10:32 du. #

    panda!
    lehet de kicsit komplikált. a media markt-ban láttam olyan szettet,amivel a nem blootothos telelefont lehet átalakítani.

  5. panda február 5, 2007 at 3:14 du. #

    sziasztok
    Egy egyszerűnek tűnő kérdés: sikerült már valakinek egy PDA-n futó Igo hangját bármilyen bluetooth headseten, drót nélkül a fülébe varázsolni ?

  6. kutya. október 1, 2006 at 7:27 du. #

    Üdv!
    Én egy Yakumo Delta PDA-t és I-Go szoftvert vásároltam navigációra – tud valaki segíteni milyen "praktikákkal" tudom ezt túra-képessé tenni, ill. milyen kipróbált kész megoldások vannak erre (rögzítés/vízhatlanság) ?

  7. sulyi augusztus 15, 2006 at 3:01 du. #

    Szia Barna!
    Természetesen, ha tudok segítek Neked írj a dorcika@t-online.hu -ra ha gondod van. Üdv.:Sulyi

  8. Barna augusztus 13, 2006 at 11:38 du. #

    Szia Sulyi!
    Nagyon tetszett az írásod, érdekes és érthető.Holnap neki is állok beszerezni a szükséges hardvereket és szoftvereket a motorom komfortosításához. Ha lesz kérdésem, zavarhatlak?
    Baráti üdvözlettel, Vetró-Barna László vbl@c2.hu

Vélemény, hozzászólás?