Magyar tájakon

Tiszafüred, Hajdúszoboszló, Sárospatak

Szeptember végi korai szürkületkor szabadultam a munkából. Átküzdöttem magam a városon és rögtön ugrottam bele a motoros csizmába. Cica már összecsomagolt, nekem szinte csak a kulcsot kellett elfordítanom. A kertkapu már sötétben csukódott be mögöttünk és a város ezúttal gyorsan átengedett minket az M3-masra. Hosszú hétvégére indultunk Imi meghívására, egy kelet-magyarországi körútra, amely Tiszafüreden kezdődött a Hableány fogadóban csütörtökön este egy bőséges vacsorával.


Tisza-tó

 1.nap: csütörtök

Az autópályáról Füzesabonynál tértünk le a 33-masra és Dormánd, Besenyőtelek, Poroszló falvakon keresztül értük el a Tisza-tavon átvezető hidat és utána Tiszafüredet. A Hableány Hotel szépen ki volt táblázva, nem tévedtünk el. A többiek már vacsoráztak, amikor odaállítottuk az FJR-t a négy BMW GS mellé. Esti sétánkhoz a telihold világított a Tisza parton.


A motorok a Hableány előtt

 2.nap: péntek


Bandi a súlyosabb részleget szállította

Reggel kilenckor találkoztunk a vezetőinkkel. András és Bandi két motorcsónakkal jöttek értünk. A Hableány legfeljebb 50 méternyire áll a víztől, így nem kellett sokat gyalogolnunk. Közlékeny csónakosaink hamar túlestek a formalitásokon és a part mellett álló úszó lakóházak mellett máris belevágtak a pletykálkodásba a tó életéről, az ott lakókról és az ide járó vendégekről. Itt mindenki tudja melyik ház kié, mennyibe került és mennyit kell fizetni a fenntartásáért. Még azt is, hogy pld. Győzike hányszor járt lent a nyáron.

Kaptunk egy kis balesetvédelmi oktatást, hogy vigyázzunk a hullámokkal. „A Tiszán szokott lenni, hogy jönnek a jachtok. Az nemzetközi vízi út, a sebesség nincs korlátozva. „ Ebből indulva aztán András belekezdett a sztorizásba.


A 6. sz. öblítőcsatorna bejárata a Tisza felől

„Hát itt van egy olyan házaspár, akinek van egy olyan jachtja, aztán velem jönnek csónakázni. A csajt kérdeztem egyszer – hát mondom miért nem mentek a jachtotokkal? Aszongya – Meg vagy te őrülve, – aszongya – hát egyszer megtankolni belemegy 500 liter benzin, ha 100-at eszik óránként, hát nem keresek én annyit… . Megvették annak idején még négy-öt évvel ezelőtt, akkor még nem volt válság, meg mittudomén, Horvátországból vették, most már el szeretnék adni, de senkinek nem kell. Ráadásul megcsináltatták, meg fizetnek érte 30 ezer forintot havonta.”


Megelőztük őket, amikor megálltak vadszőlőt enni


Én vagyok az orrdísz.

A csónakot, amivel mentünk 5 lóerős négyütemű Mercury motor hajtotta. Ez pont a határ, ehhez nem kell jogosítvány. András szerint a hatos Honda a legjobb. „Elmentem érte Mohácsra, de mire odaértem elvitték. Az már egy lóerővel több, mint a megengedett, de azt még elnézik. Ráadásul ha egy fúvókát kicserélsz benne, akkor már 10 lóerő.” A tó egy részére csak elektromos motorral lehet behajtani. Az jó a madár megfigyeléshez.

A nyílt víz, amelyen áthaladtunk sekély és tele van a víz színéig érő farönkökkel. Egy egész erdő van alattunk. A tönkökön álló vízimadarak olyanok, mintha a nyílt vízen állnának. Az, amelyik így csinál – tárta szét a karjait András – a kárókatona, vagy kormorán. A többi szinte mind sirály, csak különböző fajta. A Fattyúszerkő is sirályféleség, a kisebbik fajtából. Csérnek is hívják. „Ha szerencsénk van látunk majd szürke gémet, vörösgémet, üstökös gémet. Ami így csinál, hogy ííí, ííí, azok a csérek.”


András, a kapitányunk, aki méhész.


Ez talán egy sirály …


… és ez lehet a kormorán.

Az árvízkor itt két méterrel magasabban állt a víz, mint most ahol most ülünk. A2000-res árvíztől csak 20 centivel volt alacsonyabb. „Ez csak ártér, annakidején még a Tsz-ben kaszáltam, szántottam.”

Óvatosan kell itt áthaladni, de a csónakosok tudják hogyan tájolják be magukat a vízparti táblákhoz és így elkerülik a zátonyra futást. Vízi sportokra az Abádszalóki-medence és a Sarudi-medence alkalmasak. Ez utóbbi nagyobb merülésű motoros hajókat is elbír. Éppen itt is lehet menni, csak kockázatos.

„A vizet időnként leengedik, akkor hatvan centivel alacsonyabb lesz. A halak illyenkor a mélyedésekbe behúzódnak. Van ilyen halmentés, csak az a baj, hogy ideáig a halőrök azt elmentették maguknak. Több tíz, vagy száz mázsa halat. Az orvhalászok 5-600 méteres hálóval szoktak itt hálózni. most új halőr gárda van, ezek most nem lopnak, de ez csak idő kérdése, mert ugye a kereskedők csak jönnek, csak jönnek, először elhajtogassák őket, meg aztán látják, hogy mennyi hal van itt. Tudod mennyi hal van ebbe? Vittem ugyanígy négy embert, egy hatalmas nagy cigány ember ott ül egy karó mellett, Ne menjek arra, hát mondom – Hogyne mennék arra, hát megyek a … Ne menjé arra! … mondom – Megyek. – Elővette a pisztolyt, kénytelen voltam visszafordulni. Vigyázott a hálóra, komolyan.”

„Szoktak itten gereblyézni?” – „Én nem szoktam. Hát most már két évet lehet érte kapni. Ezeknek az embereknek van az ilyen csónakjukon egy 30-as Honda, amely ugye megyen hatvan, vagy hetven kilométerrel, ezeknek a halőröknek utolérni majdnem lehetetlen.”

Az Óhalászi szigeten szálltunk ki. Itt Bandi vette át a szót:

„A Sarudi medencének három, három és fél méter a mélysége és a fatönköktől mentesítették. Az már kisebb merülésű vitorlások, jachtok számára nyitva áll. A jetski pálya és a vízisí pálya az Abádszalóki-öbölben van. Kb. másfél km hosszú, meg 500 m széles. Meg van határozva, hogy hány jetski lehet egyszerre rajta. Ha jól emlékszem 3 hajó lehet egyszerre fenn a pályán. Tervben van, hogy a Sarudi-öbölben is építenek egy jetski pályát, da az önkormányzat ezt nem igazán támogatja. Van egy törvény, hogy állóvízen a jetski csak kijelölt és kötött pályán üzemelhet. A jetski-sek ezt megoldották nagyon ügyesen, mivel a Tisza nemzetközi hajózási útvonal, ezért nagyon sok jetski-t levizsgáztatnak kishajóvá és így az élő folyón használhatják. Ott nincs sebességkorlátozás, de nem is az a nagy gond velük, hanem ugyanaz, ami a jachtosokkal. Ugye ők szeretik mutogatni, hogy milyük van és akkor nem a Tiszán használják, hanem bejönnek a füredi szabad strandra, vagy bejönnek ide.

Az Óhalászi-szigeten álló egykori faluból ma már csak egy kis temető maradt meg. Régebben ide hajtották át a marhákat nyárra legelni. Volt itt vagy 500 tehén. András emlékszik rá, hogy a kompra nem voltak hajlandók felszállni, megfordították, de úgy sem, ezért aztán úsztatni kellett az állatokat. A kutyákat csónakkal vitték mellettük és úgy terelték a gulyát. Egy napig is eltartott, amíg átértek.

Néhányan elmentek az óhalászi temetőt megnézni. Vártunk.

„Kevés virág van a vízen. – Nekem vannak méheim 73 óta, de ilyen év még nem volt. Kinyíllott az akác pénteken, vagy szombaton. Délben hozzáfogott esni az eső, következő héten csütörtök estig szakadt. Úgyhogy ami virág volt azt le is hordta. – Nincs méz az idén? – Hát nagyon kevés. Rá nem fizetek, de amit akartam az nem gyött össze.”

„Volt itt is árvíz? – Nem, nem. Itt a tározó környékén nagyon jól megépítették a gátakat. Füred egyébként is egy természetes magaslaton van. A környező települések alacsonyabban vannak, mint Tiszafüred. Debrecenbe folyna le a víz. Állítólag a debreceni nagytemplom tornya teteje a füredi templom aljával van szintben.”


Sulyom

„Itt a sulyom amiről beszéltem. – emelt fel a földről egy négy karmos tövisben végződő termést András. – Jézusom, ez agresszív! Hogy lehet ezt megenni? – Le kell fejteni a héját, azt úgy.Olyan, mint a gesztenye. Van egy miskolci házaspár, ott a férfi is meg a nő is cukrász. 40-50 kilót szoktak belőle szedni. Tortakrémet szoktak csinálni belőle, isteni finomat. Egyébként védett növény, nemzetközi jogszabály védi, de itt a Tisza tavon annyi van belőle, hogy már szervezett irtása folyik. Hát most az idén nem, de majd jövőre lesz megint. Akár 4-5 m-re is megnő a szára és fél centi vastag. Nem ezeket a kis csónakmotorokat fojtja le, hanem az igazi nagy motorokat is képes lefullasztani. A csér meg a kisvöcsök ennek a sulyommezőnek, a dankasirály meg a vízirózsának a levelére rakja a fészkét.”

Megjöttek a többiek, visszalöktük a csónakokat a vízre.

„Azok a hatalmas fák azért száradtak el, mert a kormorán rászáll és az ürüléküktől kiszárad. De most már lövök egyet, mert annyian vannak, hogy a halivadékok nagy százalékát elpusztíccsák. Nem sok van most ahhoz képest, hogy tavaly akármerre mentünk százával voltak.”
Imit a horgászat érdekelte. – „Azok ott hárman Vásárosnaményból jöttek. Teherautóval hozzák a sátrat, aztán ott vannak egy hétig és horgásznak. Vannak olyan csapat, akik kijönnek a Tisza bal partjára, ott ahol lehet horgászni és addig, amíg hideg nem lesz válcsák egymást ilyen két-három fős turnusba. „

András furcsa vendégeiről mesélt, amíg átkeltünk az Óhalászi-szigetre a Szolgabíró taván. A milliárdosról, aki szép társalkodónőkkel jár ide csónakázni, , meg a nagy darab kínairól, aki fejest ugrott a tó derékig érő vizébe.

„Van egy egri lány, olyan 21 év körüli, az szokott jönni. Van ilyen műfű, azt mindig bele kell teríteni a csónakba ha jön. Nem hiszed el, jön napozni. Nekivetkezik, az ülődeszkákat kiteszi az orrára, bekeni magát, én csónakázzak ő meg elfekszik. Aszongya itt nem zavarja senki, én vagyok, én már nagy kárt nem csinálok benne. – De azért megfordult a fejében, nem? – Nem fordult meg, dehogyis, van nekem elég bajom, nem keresek én magamnak. Engem itt mindenki ismer. Hát hamarabb megtudta vóna az asszony, mint ahogy kiszállok a parton.”

„Hát úgy képzeld el, hogy amikor megcsinálták ezeket a kilátókat első évbe, befagyott a Tisza, megbírta az Uvaz terepjárót, azt a platóst, egy éjszaka mindet ellopták. Nem tudom mit csináltak vele. Azóta fegyveres őrök járják a tavat télen, mondjuk azok is autóval. Csak az oszlopok maradtak, ami le volt ásva a fődbe. „

„Na az ott egy jó hely. Ott fogtam 15 kilós amúrt, meg több 10 kiló feletti pontyot.”

„Ebbe van evező? – Ott elől. Mentőmellény, evező, vízmerő, fehér lámpa. A rendőr kéri, annak kell. Valamelyik este kinn horgászok a Kis Tiszán, odajön, aszongya – Fehér lámpát tud mutatni? Hát mondom ha akarja. Van? Van. Világít is? Világít. Előveszem, nézi. Tartalékelem? – mondom neki – akkumulátoros. Tartalékizzó? – mondom ledes. Evvel nem tudott mit kezdeni, mert nem tudta, hogy mi. Nézegette, mondom sok kis pont van, ha valamelyik kiég, akkor van helyette másik. Ja jól van. Két hét múlva megint jöttek – Ez az akkumulátoros lámpás – mondta, aztán mentek tovább. Nagyon keményen büntetnek.”

„Szoktam vinni egy pápai házaspárt és a csaj az állandóan úszkált. Tavaly egyszer csak integetett, azt mondja, gyere már ide nézd meg mi ez? Tiszta vót a víz és egy jó 30-as harcsa ott feküdt kint, napozott. Mondom harcsa. Az úgy jött befele a csónakba…. Onnantól kezdve ki se ment. Mondom neki menjél úszni. Én? Akkora halak vannak a vízbe!- aszongya.”


Fattyúszerkő-torony

A második kilátó, amit meglátogattunk a Fattyúszerkő-torony volt a Csapói Holt-Tisza területén. A tó madárvilága igen gazdag lenne, de 2010-ben az áradás elvitte a vízinövényeket és elmosta a madarak fészkelő helyeit, így aztán másfelé költöztek.

„Végigjöttünk a csapói holtágon – meséli Bandi – ez a tavalyi évben úgy nézett ki, hogy volt egy 20-30 m széles biztos vízfelület és mindkét oldalt ez a sulyom növény fedte be a vizet, hogy magát a vizet nem lehetett látni. Ez a kis fattyúszerkő az , amely ennek a növénytakarónak a tetejére rakja a fészkét. Majd Füred felé, ha megyünk vissza Örvény-morotván valószínűleg majd látunk ilyet. – Mi az a morotva? – Természetes vízgyűjtő terület, mélyedés, amiben az áradás után ott maradt a víz. Ezen a nyáron egyedül ott raktak fészket ezek a kismadarak az elpusztult gyékénymező tetején. Mindig a víz fölött egy-másfél méterrel repkednek és a csőrük a víz felé néz. Kishalakkal táplálkoznak. A halivadék ott van a levelek alatt, és amikor jön a ragadozó hal, akkor a kishalak egy része felugrál a levelek tetejére. Akkor jön ez a kis fattyúszerkő és a levelek tetejéről szedegeti össze a kis halakat. Nagyon közel lehet hozzá menni, el se repül szinte. „


Ez a gomba Bandi szerint nem mérges, mert csöves szerkezetű a kalapja, nem lemezes.


Poroszló

Sűrűn benőtt területen, keskeny csatornákon haladtunk át a Holtágak tornya nevű kilátóhoz a Porong-taván. Itt megtanultuk mi a különbség a nád a sás és a gyékény között. A gyékénynek buzogánya van és szatyor, meg napozó matrac lesz belőle, a nádból zsindely tető, a sásnak meg nincs szára.


Lelkes közönségünk akadt


Madárfészek

A Tisza főfolyásán hajóztunk vissza a szállodához. András még megmutatta a legjobb süllőző helyeket. Itt a part mentén a folyó 12 méter mély. A négy órás hajóútnak egy órakor lett vége. Gondosan felírtuk vendéglátóink adatait, hogy legközelebb is megtaláljuk őket, ha vízi romantikára támad kedvünk, vagy épp horgászni akarunk majd motorozás helyett.


Bandi, a pálinkafőző

András (Bagi András), a méhész Tiszafüreden a Téglás út 45-ben lakik. Bandi (Pénzes András) meg pálinkafőzéssel foglalkozik a csónakáztatás mellett és 70-382-3343 a telefonszáma.

A Hableányban megebédeltünk. Már a vacsoránál megszerettük a helyi konyhát és most sem csalódtunk. Késő délután indultunk rövid utunkra, a mindössze 40 km-re fekvő Hajdúszoboszlóra. Az Alföldön az utakat az utóbbi években nagyon szépen rendbe rakták. A hosszú egyenesek csekély kihívása ugyan nem mérhető össze a hegyi szerpentinek élvezetével, de ezúttal a hazai tájak megismerése volt a fő célunk, akármilyen út is vezet oda. Kerültünk egyet Telekháza felé és északról mentünk vissza a 33-mas útra.

A Hortobágyon a Kilenc Lyukú-hídnál álltunk meg lerendezni aznapi nem fogadott hívásainkat, majd benéztünk a Mátai-ménes istállói mellett a Nyerges presszóba egy kávéra. A 300 éves múltú ménes fő feladata a hagyományos magyar nóniusz fajta fenntartása, illetve a magyar sportló tenyésztés.


Mindenki rákattant a mobiljára


Nóniusz ló (balra) és Tamás (jobbra, akinek motorkulcs van a nyakára akasztva)


A Nyerges Presszó homlokzata

Orsi a négy csillagos Hotel Aurumban foglalt szállást Hajdúszoboszlón, mert volt egy kedvezményes csomagjuk vacsorával, reggelivel. A szálloda kis gyógyvizes medencével és szaunával felszerelt kívül-belül vonzó épülete a gyógyvizéről híres város egyik legszebb és legnépszerűbb szállója, bár a csomagjainkkal vesződő udvarias londiner szerint motorral ritkán járnak ide. Este hétig tartott nyitva a szálló fürdője, aztán vacsoráztunk és besétáltuk a város üdülőövezetét. Az előkelő szállók és a fürdőkomplexumok egymást érik. Újak is épülnek.


Hotel Aurum, Hajdúszoboszló


Ugyanaz, ugyanott, kicsit később


Most meg belülről

A szomszédos szálló előtt lagzi diszkós utcabál lacikonyhával. Jártunk már egyszer itt egy kolbászfesztivál alkalmával. A dal ugyanaz maradt – valami Hajdúszoboszló induló lehet. Sajnos már csak a végére értem olyan közel, hogy ki tudtam venni a refrént: „Hajdúszoboszló-ó télen-nyáron vár, Hajdúszoboszlóóó téélen-nyáároon váááár”

 3.nap: szombat

Reggel hét óra után nem sokkal már az Aurum fittness termében gyötörtem az elliptikus trainert. A szauna és a gyógyvizes pancsolás után meleg időben, könnyített öltözetben vágtunk neki aznapi utunknak, amely Turistvándin keresztül vezetett Sárospatakra, csak hogy ne legyen olyan rövid és elkerülje a főútvonalakat éppúgy, mint a nagyvárosokat.

Turistvándiban a híres vízimalomnál pihentünk egyet. Nagy volt a nyüzsgés, a nyugdíjas csoportok egymásnak adták a kilincset. Egy néni mellettünk állt meg – nem mert felmenni a fahídra. Az a fajta nyíltszívű ember volt, aki egy jó szóért cserébe ezerrel áraszt el. Elmesélte nekünk Szabolcs minden bánatát a munkanélküliséggel, az alacsony bérekkel, az elvándorlással és reménytelenséggel, aztán meghívott minket szűkebb hazájába Kisvárdára. Különösen a Várfürdőt méltatta.


Döbrögi

Turistvándiból Tivadar, Vásárosnamény, kisvárda és Cigánd érintésével érkeztünk Sárospatakra.

Sárospatak fő nevezetessége a “Bodrog-parti Athénnek” nevezett Pataki Református Kollégium 1531-től kitűnő tudósokat alkalmazott. Jeles diákjai között voltak Bessenyei György, Bethlen Miklós, Fáy András, Gárdonyi Géza, Kossuth Lajos, Móricz Zsigmond, Rákóczi Györqy, Szemere Bertalan, Tompa Mihály, Képes Géza és Mészöly Dezső.

A Rákóczi-vár szomszédságában áll az Evinor panzió, amely kellemes meglepetéssel szolgált. Az Evinor pincészet vendégháza egy Rákóczi korabeli régi épület gondos és modern felújítása. 12 fő számára minden kényelmet biztosít. Csocsó és billiárd, konyha, nyári konyha, terasz, borospince, közös helyiségek, széles parkoló és katonás rend. Nem csoda, hogy a vendégkönyv tele van magasztaló dicséretekkel.

A tulajdonos büszkén körbe vezetett minket, közben elmesélte életüket és munkájukat, amely a szőlőtermelés és a borászat körül forog. Igyekszünk kényes kérdésekkel bombázni. Mi a helyzet a cigánykérdéssel? Nem hagyja bántani a cigányokat. Itt ameddig a szem ellát – mondja – mindent ők építettek, ők művelik és szüreteli k a szőlőt a gazdáknak. Nem egy közülük már maga is földet vett. Munkát kell nekik adni, megélhetést és iskolát. Akkor nem lesz cigánykérdés.

 4.nap: vasárnap

Sárospatakon esett az eső és aznapra sehol sem mondtak jó időt. Haza felé Verpelétnél felmentünk a dombok közé és az Aranyosi-völgyön is átvágtunk, de Miskolc közelében fel kellett adnunk a hegyi motorozást és az autópályán mentünk haza, pedig még lett volna ötletünk. Reméljük, hogy még lesz az idén motorozásra alkalmas idő és akkor majd bepótoljuk ezt a félig elvesztett napot.

 Hasznos blokk

Nap

km

Útvonal

1

120

 Budapest – M3 – Füzesabony – Poroszló – Tiszafüred

 2

 80

 Tiszafüred – Telekháza – Hortobágy – Hajdúszoboszló

 3

 280

 Hajdúszoboszló – Derecske – Létavértes – Bagamér – Fülöp – Nyírbátor – Mátészalka – Turistvándi – Sárospatak

 4

 300

 Sárospatak – Budapest

Költségek

[Ft]

Szállás (3 éjszaka 2 főre)

50 000

Tankolás és autópálya díj

15 000

Motorcsónakkal a Tisza-tavon www.tiszato.hu

6 000

Étkezés

20 000

Összesen

86 000

Szállásaink
Hableány Hotel, H-5358 Tiszafüred-Örvény, Hunyadi út 2. www.hableanyhotel.hu
Hotel Aurum ****, Hajdúszoboszló, Mátyás Király sétány 3., www.hotelaurum.hu
Evinor Panzió, H-3950 Sárospatak, Arad út 2. (a vár mellett a Bodrog partján), www.evinor.hu

Látnivalók
Tisza-tó: Kisköre és Tiszabábolna között, a Tisza hullámterében kialakított mesterséges víztározó. Kiterjedését tekintve a Kárpát-medence második legnagyobb állóvize. Területe 127 km2, hossza 27 km, szélessége 6 km. www.tiszato.hu, www.tiszatoinfo.hu
Hortobágy: A Hortobágyi Nemzeti Park hazánk első nemzeti parkja, melyet 1973. január 1-jén hozott létre az Országos Természetvédelmi Hivatal. Területe 82 000 hektár. 1999-ben felvették a Világ Kulturális és Természeti Örökségének listájára. www.hnp.hu
Turistvándi vízimalom: A jelenleg is működőképes malom ősa Mária Terézia korából való. Az 1700-as években épült malom alulcsapós, három hajtókerekes. Teteje fazsindellyel fedett, két torony található rajta.
Rákóczi-vár: A Sárospataki késő reneszánsz Rákóczi-vár fénykorát a Rákóczi-család idejében, az 1600-as években élte. Épületében ma múzeum van.

Agárdi György, 2009. szeptember

Tags:

No Responses to “Magyar tájakon”

  1. Csele november 4, 2010 at 9:32 de. #

    Lenyűgöző fotók!
    Gratula a fotós(ok)nak!

    … és köszönet a keleti végeken élők nevében a tájegység gusztusos tálalásáért:)

  2. giger paul október 19, 2010 at 1:49 du. #

    nagyon szép eza táj is én még ezt a környéket kihagytam de hamarosan sort keritek rá. /a csónakázós képekről eszembejutott a kishajóvezetőim. gyosan megnéztem az érvényességét 2010 11 04 hát ez is hosszabitásra vár/
    köszönöm a beszámolót.

  3. Szombati Zoltán október 10, 2010 at 11:17 de. #

    Kedves György ! Most látom, hogy a túraleírást te írtad :-)))

    Derecskén járva igazán beugorhatott volna a csapat egy Kávéra !

    Na majd legközelebb :-)))

  4. Szombati Zoltán október 10, 2010 at 11:13 de. #

    Nagyon tetszik, hogy vannak akik nem mennek el a világ végéig ahhoz, hogy felfedezzék és értékeljék hazánk szépségeit. Sokszor nem is vesszük észre, hogy a “kincs” itt hever pár kilóméterre tőlünk…

    Szombati Zoltán, Derecske

Vélemény, hozzászólás?