EICMA 2005.

2005 őszének egyik nagy eseménye volt az EICMA , a 63. milánói nemzetközi kerékpár és motorkerékpár kiállítás. (63a Esposizione Internazionale del Ciclo e Motociclo). Ugyanúgy, ahogy előző évben Münchenben, most is kihasználtuk az alkalmat, hogy miközben odakint már minuszokat fúj az ellenszél a motorosokra, mi kellemes melegben ülhessünk fel minden új gépcsodára, amit csak gyártanak a világon és kreatívan elszórakoztassuk magunkat mindazzal amit az ember kitalálhat magának egy motorkiállításon.

 Az utazás

Amikor a légi utaskísérő leteszi elém a hosszúkás műanyag dobozt, rögtön beugrik a két nappal ezelőtti élmény, amikor a TAP hideg halpástétomos szendvicsét eszegettem Lisszabonból Milánó felé, mert annyi tennivalónk volt, hogy elfelejtettem reggelizni is meg ebédelni is. A hét végén épphogy csak beleszorítottuk a Milánói EICMA-t, ahová átrepültem, most vasárnap meg megyek vissza.

November 18. péntek
A Milánói repülőtérre érkeztem. Kicsit várnom kellett, ezalatt körbesétáltam és megnézegettem a terminált a biztonsági zónán kívül is, ahol ritkán járok, Milánón általában átutazom, és ilyenkor általában lekésem a csatlakozó járatot. Az EICMA plakátjait hiába keresem. Az információnál tudnak róla, a vastagon rúzsozott és valószínûleg jobb napokat is látott szőke hölgy szerint a reptér és a vásár között csak taxival lehet közlekedni 70 Euróért, mert a vásárváros még teljesen új és a vasutat csak most építik.
A szállás, amit Tamás talált nekünk 60 kilométerre van innen, valahol fenn a hegyek között Bologna felé. A többiek a kis busszal jöttek Pestről, ott megálltak kirakni a csomagokat, azután ideutaztak jó két óra alatt, hogy felvegyenek és visszavigyenek. A Milánótól északra futó autópályán általában lassan lehet haladni.
Visszafelé megálltunk egy Autogrillnél vacsorázni. Ez ugyanaz az üvegház, ahol a provence-i túráról visszafelé jövet ettünk még a nyáron. Előtte fedett motorparkolót építettek kamerákkal. Az étteremben négy monitoron lehet figyelni, hogy mi folyik odakinn. Kultúrált megoldás, most láttam ilyet először. Zoli ajándék tányért is kapott egy tányér sült lazachoz, amiért majdnem 30 Eurót fizetett.
A szállás felé vezető majd egy órás hegyi úton meghallgattuk Tamás születésnapi válogatás CD-jét. Ha egyszer hasonló helyzetbe kerülsz és fogadni akar veled, hogy nem jössz rá a következő szám előadójára, akkor a megoldás Soft Cell. Mindent összevetve azonban jobban jársz, ha nem kerülsz ilyen helyzetbe.
A szálloda meglepően jó. Nem igazán értem, hogy miből élnek meg ott azon az isten háta mögötti hegytetőn, de várakozásom ellenére van még rajtunk kívül is vendég. Elég nagy az éttermük.
November 19. szombat
Reggelire olyan zsemlét kaptunk, aminek a belseje üres. Ez itt nem selejt, hanem az olasz zsemlék nagy részének jellemző tulajdonsága. Arra számítottunk, hogy aznap kevés időnk lesz enni, ezért tojásrántottát is rendeltünk, mindenkinek egy adagot. Kaptunk is négy tányérral és csak akkor derült ki, amikor reklamáltunk, hogy egy tányér két adagnak számított. Leellenőriztük, hogy este kaphatunk-e vacsorát mielőtt legurultunk a hegyről. Szép a kilátás a szerpentinről a völgyre. Motoron még jobban élveznénk.

Úgy indulunk, hogy a lányokat kirakjuk Milánóban, azután mi tovább megyünk a vásárba. Tamás valahogy elszaladt az A8 mellett, ahol délnek akartunk fordulni és már Malpensa felé robogtunk, amikor ezt észrevettük. Rögtön lekanyarodtunk a pályáról és visszafordultunk. Csak néhány kilométerre voltunk Rho-tól, ahol a vásár van. A mellékutakon visszacsorogtunk Rhoig, egy benzinkútnál megálltunk meginni egy capucinot, amíg Tamás elvitte a lányokat a földalatti közeli megállójáig.
Dél körül értünk a nyugati kapu közelében a magasvasút építési területére, ahol végül leparkoltunk. Lejjebb fényképekkel illusztrált részletes leírást találsz arról, hogy mit csináltunk ezután.
Az esti vacsora bőséges volt és gyorsan megkaptuk. Igaz majdnem mindenki Carbonara spagettit rendelt. Paula, a nagylány volt a szakács, testvére a felszolgáló. Jól beszéltek angolul.
November 20. vasárnap
A társaság levitt engem Rhoba, ahol még egy napot eltöltöttem a vásárban, mielőtt felszálltam a gépre Lisszabon felé és kinyitottam a kis mûanyag dobozt, amiben ezúttal a hideg pástétomos szendvics helyett hideg szalámisat találtam, de ezt is megeszem, mert Olaszországban valahogy mindig éhes maradok, Lisszabon meg még messze van.
 A 2006-os modellek  
A 2006-os év újdonságairól már valószínûleg mindent megírtak a lapok és megjelent a motorkatalógus is, ezért csak egy rövid összefoglalót szedtünk össze a nagyobb gyártók új és felújított modelljeiről.
Modell
cm3
Teljesítmény LE
Ár
EUR
BMW
F 800 S
800
F 800 ST
800
R 1200 GS Adventure
1170
100
13,762
R 1200 GS Adventure ABS
1170
100
14,812
HP2
1170
100
16,262
R 1200 S
1170
105
K 1200 GT
1171
163
HONDA
Deauville
680
65
8,240
Deauville ABS
680
65
8,840
VFR
782
109
11,690
VFR ABS
782
109
12,640
CBF 1000
998
98
7,990
CBF 1000 ABS
998
98
8,690
CBR 1000 RR Fireblade
998
172
13,190
Gold Wing 1800
1832
118
24,990
KAWASAKI
ER-6f ABS
649
72
VN 900 Classic
903
ZX-10R
998
ZZR 1400 ABS
1352
SUZUKI
GSX-R 600
599
GSR 600
599
GSX-R 750
750
GSF 1200 Bandit ABS
1157
GSF 1200 S Bandit ABS
1157
Intruder M 1800 R
1783
TRIUMPH
Daytona 675
675
123
10,390
Scrambler
865
55
8,990
Rocket III Classic
2294
140
18,990
YAMAHA
FZ 6 Fazer ABS
599
98
7,995
YZF-R6
599
133
11,195

 

 Mi tetszett?
Nekem a nagy szenzációk közül a YAMAHA FJR 1300 A és AS modellek tetszettek a legjobban, bár egy kicsit elfogult vagyok, mert ennek az elődjét használtuk az utóbbi két évben családi motornak. Az új AS félautomata sebességváltójának a kezelőszerve olyan, mint a kerékpárokon a kormány alatt elhelyezett, hüvelykujjal és mutatóujjal kezelhető vízszintesen forgó váltókar. Kuplungkar persze nincs rajta – ez sokakat meglepett a kiállításon. A 144 lóerős ABS-sel felszerelt FJR 1300 A ára 15,490 EUR, a félautomata AS ára 17,495 EUR lesz a tavaszi bevezetéskor. Ez még mindig olcsóbb, mint a HONDA ST 1300 Pan European ABS 15.990 Eurós ára. A Pan European 2006 ugyanaz, mint a tavalyi.
Az FJR új versenytársat kapott, a BMW K 1200 GT 150 lóerős motorja papíron erősebb, mint a YAMAHA 1300-asa. A motor a 2005-ös szenzáció, a K 1200 S alapjaira épült. Ára még ismeretlen.
A BMW R 1200 GS Adventure erősebb lett, mint volt. Észrevehetően szaporodik az utakon éppúgy, mint a túraújságok fényképein ezeknek a motoroknak a száma.
Ötletes dolognak tartottam a leszerelhető lábtartót, amely féktárcsazárként használható. Kisebb az esélye annak, hogy az ember féktárcsazárral indul el.
 Mi nem tetszett?
Zoli ki volt akadva amikor meglátta a Kawasaki ZZR 1400 illesztéseit és az a nagy kiálló hatlapfejû csavart, amivel az idomokat összefogták.  A Kawasaki azzal is meglepett minket, hogy a ZZR 600-as eltûnt a kínálatából. Kata ezt nézte ki magának, mert erről leért a lába.
Tavaly Münchenben elkényeztették a motoros túrázókat a különböző túrafelszerelések széles kínálatával. Az olaszoknál ezeket hiányoltuk. GPS-t is csak a BMWken és egyes SUZUKI motorokon láttunk.
 A 2005-ös modellek  

A gyártók ebben az évben is nagyszerû modellkínálattal várták a vásárlátogatókat, de az erős mezőnyben is egyértelmûen minden pálmát elvitt ez a sárga-fekete-fehér Yamaha modell, amelyről percenként több ezer fotót készítettek a szerencsés látogatók, akik átverekedték magokat a százakat számláló tömegen, amelyet csak a kétségbeesetten küzdő biztonsági őrök tartottak vissza a frontális támadástól.

Robbanékonysága és merész megoldásai azonnal meg különböztették a többiektől, miközben lágyan ívelt vonalvezetése, és rugalmassága egy cseppet sem maradt el azokétól. Igazán sajnálhattuk, hogy a hangját nem hallhattuk. Mindössze az illesztéseivel akadtak apró gondok, de ez egy cseppet sem volt zavaró, mert feszes futómûve könnyedén elfeledtette az apró hibákat és az is dicséretes, hogy képes volt önmagától korrigálni nehéz helyzetekben. Formabontó megoldásai között a hozzáértő közönség különösen nagyra értékelte a hátsó lábtartók és a kormány ügyes kihasználását különböző célokra. Kormánymozdulatai különösen kifinomultak voltak.

Az olasz kiállítást némi visszafogottság jellemezte. Hiányoztak például a festett modellek, amelyekből tavaly Münchenben többet megcsodálhattunk. Az egyik cég két figyelemre méltó, már-már majdnem naked modellt állítot ki.

Robusztus váz, magas felépítés, kivételesen szépen ívelt kontúros idomok jellemezték kivitelezésüket. A könnyû külső borítás alig takart el valamit értékeikből. Fiatalos életérzést tükröző dizájn eredeti bőrkidolgozás és díszítőelemek. Hátulnézetből is hasonló élményt nyújt, mint elölről.
A HD eredeti amerikai modelleket vonultatott fel idei kínálatában. A színek elragadó gazdagsága mellett szembetûnők voltak az extra méretek. Valószínûleg azonban magas üzemeltetési költségekkel kell számolnia annak, aki hasonlót szeretne. Találkoztunk “retro” megoldásokkal is, mint ez a jelentősebb újdonságokat nélkülöző, hagyományos stílusú modell, gömbölyû idomokkal és kissé régies megjelenéssel. Teljesítménye elmaradt a többiekétől és első ránézésre látszik, hogy nem erénye a könnyû kezelhetőség. Viszonylag ismeretlen gyártóktól is láttunk figyelemreméltó modelleket.
 Ha csak ennyire tellett, akkor miért mentünk egyáltalán oda? 
Hogy megkeressük azt a motort, amelyen mindannyian elférünk – Tamás a cuccaival – és amelyről végre Zoli is tud rendesen telefonálni.
Hogy kipróbáljunk forradalmian új megoldásokat.
Hogy átéljük a chopperes életérzést.
Streetfighter stunt bemutatót tartani.
Mert itt csak úgy ragadnak ránk a csajok.
Pihenni egy kicsit végre.
Kijátszani a biztonsági őrök éberségét.
Megnézni, hogy mire lesz pénzünk jövőre.
Ezt most komolyan kérdezed?
 Hogyan jutottunk oda? 
A kiállítást egy vadonatúj területen, a szupermodern FIERA MILANO vásárközpontban tartották, milánói kollégám szerint ezt az idén, 2005-ben adtak át. A magasvasúti csatlakozást még építették amikor ott jártunk és táblákból is csak keveset tettek még ki az autósoknak.

A kiállítás hivatalos címe:

FIERA MILANO
SS33 del Sempione 28
20017 Rho (MI)
ITALY

Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy a Milánó északnyugati csücskénél az A50, és az A4 autópálya találkozásánál fekvő Rho mellett kell keresni a területet, az A50, a Milánó fölött északon elfutó A4 és a Malpensa repülőtér felé vezető A8-as autópályák által közbezárt háromszögben. Az SS33 egy mellékút, amely megkerüli Rhot és továbbmegy Pero felé. A neve Strada statale del Sempione. Erről is megközelíthetők a kapuk. Az A4-es autópálya kijárata a vásár miatt teljesen bedugult. Mi úgy kerültük ki a dugót és közelítettük meg a nyugati kaput, hogy továbbmentünk az A8-ason, majd az A9-esen Lainate felé és visszacsurogtunk a mellékutakon Rho mellé. Kb. 12-ig hatalmas tömeg volt a pénztáraknál.

A kiállításról még viszonylag kevés információ forgott közkézen, az információs pultoknál és a repülőtéren is mindenhol hibásan tájékoztattak arról, hogy hogyan közelíthető meg a metró a repülőtér. A repülőtéri shuttle busz 5,50 Euró volt, óránként járt és majdnem egy órát ment, amíg odaért Malpensára. A nyugati kaputól indult. Itt van a taxiállomás is és a hatalmas parkolók. A motorok többsége a bejárat közelében a járdán parkolt. A metró a keleti kaputól megy a városközpontba. Bankjegykiadó automata a Business Centerben volt, és amikor ott jártam épp nem működött.

Az EICMA motoros expot november 15-20 között tartották. A kiállítást november 15-én 10.00-től 18.30-ig csak a sajtó és a külföldi kereskedők látogathatták.

November 16-tól az olasz kereskedőket is beengedték.

A nagyközönség számára a nyitvatartás:

November 17, csütörtök 10.00-22.00

November 18, péntek 10.00-22.00

November 19, szombat 10.00-18.30

November 20, vasárnap 10.00-18.30

A kiállítók egy órával korábban bemehettek és fél órával tovább maradhattak.

Jegyárak:

•           Teljes árú jegy: 16,00 Euro volt

•           Katonák és gyerekek (7-14 éves kor között): 10,00 Euro (7 év alatt ingyenes)


Agárdi György  2005. november

Tags:

No Responses to “EICMA 2005.”

  1. kutya. december 25, 2005 at 2:07 du. #

    Arra ott a Motor katalógus – ez így volt jó…
    Szubjektív volt, és jó irányból volt az ! 😀

  2. Anonym december 25, 2005 at 1:37 du. #

    Lányok helyett inkább a MOTOROKAT fotóztátok volna.

  3. MGP december 3, 2005 at 11:58 de. #

    :))))))

Vélemény, hozzászólás?