Fényképezzünk

Mióta a motorostura.hu lapot és a Motomix magazin túrarovatát szerkesztem, számos társra találtam, akik megosztották velem fényképeiket. Ezeket igyekeztem a cikkekben, vagy a galériában megjelentetni. Volt köztük néhány emlékezetes darab. A legjobbak készítőit mindig bíztatom, hogy javítsanak egy kicsit a felbontáson és a képek minőségén, mert szerintem megérdemelné az a rengeteg vissza nem térő pillanat és így jó esélyük lenne arra is, hogy élménybeszámolóikat egy motoros újságban lássák viszont.

Legutóbbi MGP-t győzködtem, hogy vegyen egy jobb minőségű gépet a briliáns kompozíciós készségéhez és a kalandos túráihoz, amikor együtt dolgoztunk a Nordkapp túrabeszámolójának a megjelentetésén a Motomix 2006. januári számához.  Ez végül oda vezetett, hogy MGP azt javasolta, írjak egy cikket az “Ideális motoros fényképező” címmel. Szerinte egy ilyen cikk egész jó kis vitákat váltana ki a fórumon.

 Miért fényképezünk?

Sokan vannak, akik még nem ismerték fel annak a jelentőségét, hogy nagypapa/nagymama korukban lesz majd mit nézegetni a kandalló mellett nosztalgiázva a régi szép idők emlékén. Vannak aztán olyanok, akik fényképezőgéppel járnak motorozni, és talán vannak mások is, akik motorral járnak fényképezni, mint én, aki a Randiguruval (Hitch) együtt vallom: “Az életben nem az számít, hogy hányszor veszel levegőt, hanem, hogy hányszor áll el a lélegzeted.” Én arra tartom a fényképezőgépet, hogy az ilyen pillanatokat megörökítsem. Lassan 30 éve próbálkozom, és remélem, hogy egyszer majd sikerülni fog, miközben őszintén csodálom azokat, akiknek kétségtelenül tehetsége van az emlékezetes fényképek készítéséhez. Az olyan Yann Arthus Bertrand félékre gondolok.

Valamikor régen videóztunk is, a felvett filmeket azonban szinte soha nem néztük meg. A fényképekkel valamiért más a helyzet. Körülvesznek minket, odaköltöznek az asztalunkra, a számítógépünkre, a falra, a hűtőmágnesre, a falinaptárunkra, emlékeztetnek minket az átélt élményekre, némelyik egy-egy komplett történetet mesél.

 Mit fényképezünk?

Alapvetően három csoportba sorolom a fényképeket: helyszín, portré és akció.

Az érdekes helyszínekről, tájakról, épületekről készült képekkel találkozunk a leggyakrabban. A házak, vagy a tájak általában keveset mozognak, színesek, önmagukban is szépek, és viszonylag könnyű őket lefényképezni. Csak oda kell menni és le kell lőni egy viszonylag nagy látószögű optikával. Igaz, hogy azért némi szerencse is kell hozzá, mert a jó képhez jó fényviszonyok és jó fény-árnyék viszonyok kellenek.

Erling Foshaugen díjnyertes fényképe. Ebben a portréban hosszú mese van.
Kiváncsi kölyök, Omo völgy, Uganda, fotó: Erling Foshaugen

A portrék magunkról és társainkról, vagy bárki egyébről készült képek. Ide tartoznak a csoportképek és más élőlényekről készült portrék is. A portré már izgalmasabb és nehezebb dolog elkészíteni, mert aki majd egyszer megnézi, az többet szeretne leolvasni róla, mint egyszerűen valakinek az arcvonásait. Érzelmekre, gondolatokra lesz kíváncsi, arra, hogy mit mesél a kép a portré alanyáról. Ezért mondjuk, hogy „cheese”, amikor odaállunk a kamera elé, és ezért van az, hogy a jó fotósnak mindig van egy poén a tarsolyában, amivel magára vonhatja a figyelmet és kimozdíthatja közömbösségükből az egyébként sokszor unatkozó fotóalanyokat, akik felállnak egy csoportképhez. Kedvenc portréim nagy része idegenekről készült, akikkel egy pár szót váltottam és miután megkértem őket készséggel álltak rendelkezésemre egy portré elkészítéséhez. Ugyancsak szeretem azokat a portrékat, amelyek akciót szimulálnak – a kreatív beállított felvételeket, amelyek készítőik ötletgazdagságáról árulkodnak.

Az akció felvételek a legizgalmasabbak. A pillanat megtalálásához azonban jó időben jó helyen kell, hogy legyél. Az igazán izgalmas pillanatok elkapása csak keveseknek adatik meg, a nagyon türelmeseknek, akik felkészülnek rá, kivárják és időben képesek exponálni. Itt vannak a világon a legjobb akció felvételek:http://www.worldpressphoto.nl/

Akármit is fotózunk, azt szerintem kétféleképpen tehetjük. Készíthetünk dokumentum jellegű fényképeket és kreatív fotókat. A dokumentum jellegű képeknél az alkotó megelégszik a tények puszta rögzítésével. Ilyen az, amikor megkérünk valakit, hogy fényképezzen le minket a Golden Gate-tel a háttérben Friscoban, vagy Mickey Mouse-zal Dysneyland-ben. Ilyenek a műszaki fotók, az igazolványképek, vagy az akcióképek közül a célfotók. Azt gondolom, hogy minél több kreativitás van a fényképben, azok annál izgalmasabbak. Ehhez azonban meg kell látnunk, vagy magunknak kell belevinnünk a képbe azt a pluszt, amitől az érdekesebbé válik, amitől mesélni kezd.

A jó kép az, amelyik önmagától mesél el egy történetet. Azt a történetet, ami ott jár a fejedben, miközben exponálsz.  Egyszer majd én is ilyeneket szeretnék készíteni. Addig is, amíg nem sikerül, szöveget írok a képekhez, hogy az segítsen megérteni mit is akartam velük.

 Hogyan fényképezzünk?

Saját tapasztalatom alapján a következőket javasolnám a legfontosabb szabályoknak

1 Döntsd el, hogy mi lesz az üzenet
Ha igaz az, hogy minden jó kép egy történetet mesél, akkor döntsd el, hogy mi az a történet, amit meg akarsz örökíteni és azt, csakis azt fényképezd le. Egyszerűsítsd az üzenetet amennyire csak lehet. Gyakori csapda az, hogy mindent le akarunk fényképezni, ami csak belefér a kamera látómezejébe, amitől a kép bonyolult, szétszórt, vagy unalmas lesz.

2 Komponáld meg a képet
Rendezd meg a képet, mint egy filmet. Az előtér, és a háttér, illetve képünk tárgya és annak környezete egyaránt fontosak. Gyakori hiba, hogy csak az egyikre koncentrálunk, amikor felvételt készítünk.
2.1 A tárgy legyen még érdekesebb
A tárgyat – különösen a portrét – különböző beállításokkal érdekesebbé tehetjük. Kérjük meg az alanyainkat, hogy csináljanak valamit. A legegyszerűbb, ha csak annyit mondanak, hogy „csíííz”, jobb a nyilvánvaló testbeszéd, és/vagy tárgyak használata (mint a mackó meg a labda az óvodai fotódon), de benned ennél sokkal több kreativitás van – használd.
A tárgy lehetőleg legyen rajta teljes egészében a képen. Ez sokkal szerencsésebb, mint amikor egy egész alakos portrénak a lábfeje le van vágva. Jobban mutat, ha alanyod a kép belseje felé néz, megy, mutat, tehát oda irányítja a figyelmet.
2.2 A környezet
A háttér, illetve a környezet akkor jó, ha kiemeli a tárgyat, ugyanakkor semleges marad, nem vonja el a figyelmet a téma foltjától, vagy kontúrjairól, mint például a fotóalany fejéből kilógó lámpaoszlop. Szerencsésebbek az elmosott hátterek
2.3 Harmadok harmada
Gyakran használt kompozíciós szabály, hogy a képet két-két vonallal függőlegesen is és vízszintesen is három egyenlő részre osztjuk, akkor ezeknek a vonalaknak a metszéspontjába kerüljenek a kompozíció leglényegesebb elemei, például portréknál az alany feje, vagy szeme. Ezeket az osztóvonalakat több digitális gép ki tudja rajzolni a kijelzőjén.
3 Ügyelj a jó technikai kivitelezésre
3.1 Mindig rögzítsd
Ha csak teheted, rögzítsd a kamerát a felvételhez. Kézből csak nagyon jó fényviszonyok mellett tudsz éles képet készíteni és akkor is csak kisebb gyújtótávolságú lencsével, vagyis ha nem zoomolsz. Egy ökörszabály szerint a gyújtótávolságnak minimum háromszorosával kell elosztanod az egy másodpercet ahhoz, hogy megkapd milyen időt kell beállítanod a kézből fényképezéshez a bemozdulás elkerüléséhez. Ez egy 100 mm-es teleobjektívnél már csak 1/300 másodperc. Éjszaka is tudsz nagyon jó képeket készíteni, ha egyszerűen csak leteszed a kamerát valami olyan helyre, ahol biztosan megáll és úgy sütöd el. Sok digitális gépnek van 2 másodperces késleltetése, amely azért van, hogy teljesen elengedhesd a gépet exponáláskor. Ha csak teheted kerüld el a vaku használatát, ami külön tudomány. A vakus képek csak egy nagyon szűk távolságtartományon belül lesznek jók.
3.2 Ellenőrizd a folthatást
Az egyik leggyakoribb hiba, hogy a fénykép csak nagyon sötét és nagyon világos foltokat tartalmaz. Ez azért van, mert a szemünk sokkal több szürke árnyalatot tud megkülönböztetni, mint a fényképezőgépek, amelyek a sötétet mindig feketébbnek, a világosat mindig fehérebbnek rögzítik, mint ahogy mi látjuk. A szakemberek ezt a jellemzőt dinamikus tartománynak, vagy optikai sűrűségnek hívják. A legtöbb digitális fényképezőgép kijelzőjén ezt előre látod, Csak akkor exponálj, ha a témád részletei tisztán látszanak. Tükörreflexes digitális kamerán ez csak utólag ellenőrizhető. Sokszor alkalmazzák azt a trükköt ennek a gondnak a csökkentésére, hogy nappal is vakuznak, amivel a közel álló téma megvilágítása javul.
3.3 Többször exponálj
Készíts több felvételt ugyanarról a témáról, főleg akkor, ha a téma mozgásban van. Portré és csoportkép készítésénél, illetve akció felvételeknél ez különösen fontos, mert ha egy kép technikailag nem sikerült olyan jól, (az alany pislogott, valaki épp félrenézett, stb.) még mindig van lehetőség arra, hogy a következő kocka jobb lesz.
 Hogyan fényképezzünk mások szerint?

Magyar web lapok
http://digitalisfenykepezes.fw.hu/
http://www.mozaik.info.hu/mozaweb/Feny/FY_famot.htm
http://www.photonet.hu/arhiv/portre_fotozas.html

Ha angolul tudsz, akkor a következő web lapok hasznosak lehetnek számodra:
 Mivel fényképezünk?

A legegyszerűbb és legkorszerűbb megoldás szerintem a digitális fényképezés. Amatőr célokra ezt javaslom. A digitális kamerák nagyjából a következő csoportokba oszthatók:

  • Kompakt kamera – előnye, hogy kis helyen elfér, egyszerű és gyors kezelni, hátránya a viszonylag kevés tartozék és korlátozott technikai lehetőségek – egy ilyen minden motoros túrán legyen nálad. A felbontása ma már ezeknek is 5 Megapixel körül van, az áruk 100 ezer forint környékén.
  • Félprofi amatőr kamera – előnyük a kiemelkedően jó minőség mellett a variálhatóság, cserélhető optikák, szűrők, stb. Ezekkel motorozni már elhivatottságot kíván. Tipikus modellek a Canon D350 és a Nikon D70. Az áruk kb. 200 ezer forint, de egy jobb hozzávaló lencse ára ennél magasabb is lehet.
  • Professzionális kamera – még jobb minőség, ugyanannyi tartozék, de minden háromszor annyiba kerül, mint a félprofi gépeknél. Ilyet akkor érdemes venni, ha már teljesen megszállott vagy, vagy a  megélhetésed függ tőle.
  • Hibrid készülékek – mobiltelefon, PDA beépített fényképezőgéppel. Alighanem ez lesz a kompakt gép jövője, ma még azonban ezek nagyon gyenge minőséget produkálnak.

1999-ben álltam át az analóg fényképezőgépről a digitálisra, amikor megjelentek a piacon az első 3 megapixelnél nagyobb felbontású amatőr kamerák. Egy FujiFilm 4700-zal kezdtem, amely akkor csúcstechnológiának számított. Ezt egy Fujifilm FinePix4900Zoom követte, majd egy Canon 300D és egy Canon 350D következett. A Canon 300D-t azért cseréltem le 350D-re 2005-ben, mert ennek a bekapcsolási és a reakció ideje sokkal rövidebb. Ez különösen a menet közben készített fényképekhez volt fontos.

A jó képminőséget mindig magasabbra értékeltem, mint a kis gépméretet és mivel kis méretben ma még nagyon nehéz torzításmentes optikát készíteni, inkább vállalom a félprofi felszerelés cipelésének kényelmetlenségeit. Tartok egy kis méretű, zsebben hordható kompakt kamerát is olyan helyzetekre, amikor végképp kényelmetlen, vagy kockázatos lenne a nagy gépet vinni, például síeléshez. Igaz ugyan, hogy ha kisüt a nap a hegyre is inkább a nagy kamerát viszem a kabátom alatt, és ezt eddig a bordáim szerencsésen megúszták recsegés nélkül.

A motoron a tanktáska nálam a kamerával és tartozékaival van tele. Három optikával járok, amelyek közül a nagylátószögű van legtöbbet a gépen. Viszek ezen kívül egy stabilizátoros portré optikát és egy teleobjektívet. A csomagomban mindig benne vannak a következő tartozékok:

  • Optikák napellenzővel és sapkákkal
  • Polár szűrők
  • Tisztítóeszközök
  • Tartalék memória
  • Akku töltő és tartalék akku
  • Csatlakozó kábelek
  • USB drive, amelyre közvetlenül a kártyáról letölthetők a képek
  • Távirányító
  • Hordtáska
  • Állvány
 Melyiket vegyem?

A fényképezőgép kiválasztásának a szempontjai ugyanúgy, mint ahogy a motoroknál ezt már megbeszéltük, rendkívül egyéniek a mobiltelefontól a több kilós felszerelésig. Legfontosabb szempontnak általában legtöbben a kép felbontását tekintik, a gyártók pedig igyekeznek megfelelni ennek az elvárásnak.

Jellemző
Milyen legyen?
Mire vigyázz?
Képfelbontás
Ma az amatőr kamerák általános felbontása ma 5-7 megapixel (2005. december), ami várhatóan még nőni fog, de lassan már eléri azt a határt, amikor az optika rajzolatának élessége már nem indokolja finomabb érzékelőt, a nagy fájlméretek meg nehezen kezelhetőek lesznek az amatőrök számára.A fényképeket általában 300 dpi felbontással nyomtatják (300 pixel/2,45 cm), ami azt jelenti, hogy
1600 pixel kb. 12 cm,
3600 pixel kb. 30 cm széles jó minőségű fényképhez elegendő.

Sok pixelhez sok memória kell.A sok pixel még nem jelent élesebb, vagy jobb képet. A nagyobb pixelszám mellett fontos a képzaj, amit általában csak a mintaképeken ellenőrizhetsz.

A jobb minőségű kiadványok és a könyvek többnyire 600 dpi, a színes magazinok 300 dpi felbontással készülnek.

Befoglaló méret
A másik fontos szempont a kamera mérete. A motorosnak az ideális útitárs a gyorsan elővehető kompakt kamera, amely vagy a tanktáskából, vagy még inkább a felső zsebünkből egyből előpattan, ha szükségünk van rá, könnyű kis helyen elfér.
A nagyon kis méretű gépek egyrészt technikailag gyanúsak, másrészt esetleg nehezebben kezelhetők, ha pld. kesztyűben akarsz fényképezni.
Képminőség
A kép minőségét a felbontás mellett a lencse minősége és a képzaj is erősen befolyásolja.
A kisméretű lencséktől általában nem lehet nagyon nagy felbontásban is éles rajzolatot elvárni, különösen távolra zoomolásnál. A kis lencséknél ezen felül nagyobb a veszélye a hordós torzításnak.
Kezelhetőség
A mai kamerák általában sokkal több funkcióval rendelkeznek, mint amennyit ezekből kihasználunk. Praktikusan a gép kezelhetőségét számomra legjobban az határozza meg, hogy mennyi idő alatt éled fel és mennyi késleltetés van az exponálást kezdeményező gombnyomás és a tényleges expozíció között.
Figyelj a bekapcsolási időre és a késleltetésre.
Energiaellátás
Legalább egy teljes napi használatot ki kell bírnia egy (készlet) elemnek.
A bekapcsolt kijelző és a zoomolás fogyasztják a legtöbb energiát, ezért ezekkel spórolni kell. Különösen a kijelző használatával vigyázzunk.
Memória
A memória ára rohamosan csökken ugyan, de a kártyák még mindig elég drágák. Én naponta 1-2 GB tárolókapacitást igénylek. Egy GB kb. 350 fényképre elég.
Hosszabb úton érdemes olyan USB drive-ot használni a képek ideiglenes letöltésére, amely el tudja olvasni a memóriakártyát.
Robusztus kivitelezés
Számíts rá, hogy előbb-utóbb elejted, belevered, beleejted, átázik, szétrázódik, belemegy a homok, stb. A motoron minden előfordulhat.
A mágneses tanktáska tele van mágneses viharokkal. Olyan kamerát tegyél bele, amelyik ezt kibírja.
 MGP szerint …
MGP a következőket írta egyik levelében:
Régóta készülök fényképezőt venni, de egyrészt az ára mindig visszariaszt, másrészt amíg a régi gépen tökéletesen működik addig nem szívesen válok meg tőle. Szerintem egy 2 Megapixeles géphez képest jó képeket készít. Több 4-5 M-es gép képeivel hasonlítgattam, és az nem győzött meg, hogy cserélnem kellene. A netre és szakvéleményekbe eddig nagyon is megfelelt, de természetesen a mai igényeknek már nem felel meg, legalábbis “fotóriporteri” szemmel. Viszont eddig 150 ezer km-t kibírt a kormánytáskán rezegve!    
Akkor gondoltam először cserére mikor megláttam Fogarasi Zoltán Korzika fotóit.
Döbbenet éles, és élnek színek – és nagyon drága CANON EOS 10D. Lehet, egyszer veszek egyet, mert szeretek “csak úgy” fotózgatni, de a motoros túrákhoz szerintem elég macerás egy ekkora gép. Toma minden úton másikat hozott, egyet el is hagyott vagy 80-al, de túlélte a gép (Tomát majdnem megütötte a guta), viszont leszögezte, hogy kompakt gép kell. Én ezt használom már öt éve. Zsebre vágni még ez is nagy, de legalább meg lehet fogni motoros kesztyűben. A zsebre vágható hitelkártya gépek között még nem láttam jó lencsét.
Amivel szemezgetek az Pentax Optio750Z 7 Mp és 5x valódi optikai zoom, egy kompakt retró házban. A www.depo.hu-n most érdekes árkülönbségek vannak, 170 eFt és 85 eFt között. Eddig úgy 150-ért volt az átlagára, sajna itt most is ennyiért van kitéve.
 Hol vegyem?
Azt javaslom, hogy ha rászánod magad egy vásárlásra, akkor nézz körül a weben. Egy ideje itt Magyarországon is működnek összehasonlító szerverek és meglehetősen olcsó Internetes kereskedők.
 Linkek
Web tippek fényképezőgép vásárláshoz:

Linkek motoros fotósokhoz:

http://www.harleypics.com/

http://www.artbiker.com/

http://www.lichterphoto.com/

http://dougbarber.com/Biker/biker.html

Better.photo.com

Agárdi György, 2005. december 16.

Tags:

No Responses to “Fényképezzünk”

  1. VFR január 31, 2008 at 9:56 de. #

    Bár Canon EOS 400- at használok, de motorozáshoz ez egyáltalán nem praktikus, túl nagy. Talán a Panasonic optikai képstabilizátorral ellátott gépeit tudnám javasolni Leica objektívvel (pl: DMC-L, DMC- FX,DMC-TC,DMC-FZ sorozatok). Már ezekkel is gyönyörű képeket lehet lehet készíteni és méretük is kedvező.

  2. kicsen március 18, 2006 at 8:13 du. #

    Nagyon jó nagyon profi de a tömegek kompakt gépet használnak.Kérdezném,hogy 100 ezer alatt ebben a kategóriában mit javasoltok.Kipróbált,bevált márka tipus?

  3. kima január 14, 2006 at 1:09 du. #

    Röviden:hurrá! Végre ilyet is lehet olvasni 1 motoros oldalon! GRATULÁLOK!

  4. Molnár Imre Antal december 30, 2005 at 2:49 du. #

    Így egész kerek lett!

    Gratulálok, mostmár csak a jó téma kell!

  5. Agárdi György december 28, 2005 at 1:32 du. #

    A cikket kiegészítettük egy ‘Hogyan fényképezzünk?’ fejezettel és néhány ezzel kapcsolatos linkkel.

  6. Roberto december 22, 2005 at 9:06 de. #

    A technika mellé erősen odatenném az emberi szempontot. A jó és megfelelő gép fontos. Ugyanakkor én azt tapasztaltam, hogy hogy a legjobban sikerült, legnagyobb élményt adó felvételek az adott pillanattól, a "ráérzéstől" jók. Legkedvesebb képeim ilyen konstellációkban születtek. A gép mellett a jó szem legalább annyira fontos. Biztos tudjátok igazolni: a képről általában érződik, hogy valaki hűvös profi, vagy nyitott szemmel és lélekkel járó motoros.
    Széles utat, jó fényeket.

  7. Enzo december 22, 2005 at 7:42 de. #

    Szerintem ebben a témában (és árban is) versenyképes a Canon S1 és S2 gépek is. Különösen a "bemozdulás csökkentő"(image stabilizer) hasznos és a kompakt mérethez képest szokatlanul nagy lencse. A 10x zoom pedig már csak hab a tortán.Szerintem :o)

  8. kutya. december 21, 2005 at 7:03 du. #

    … és ami lemaradt: a februári WILD-ban azért látható, hogy 2Mp, és némi szerencse azért elég lehet egy jó újság-képhez is… 😀

  9. kutya. december 21, 2005 at 6:59 du. #

    Nagy dilemma – a Tátra és a Dolomitok színvilágát, távolságait, méreteit -bárhogy igyekszik- nem tudja a 3 éves, 2Mp-s gép visszaadni.
    Viszont ugyanez a gép lógott a nyakamban, amikor a Garda körüli alagutakban a HVCS-k muattak be önkéntes-harakiri-t, én ugyanzzel a géppel tudtam MENET KÖZBEN venni őket… Jó a nagyobb gép, de nem hiszem h motoron tudnánk hasznát venni – plusz helyszűke miatt sem mindig előnyös.
    Szóval jó – de előbb le kell cserélnem a 30L-es oldaldobozaimat…

  10. Molnár Imre december 18, 2005 at 6:51 du. #

    Szevasz!

    Szép és jó amit leírtál, de nem biztos, hogy mindenki magazin számára készít képeket. Én a magam örömére fotózok elsősorban természetben és sajna a gép ára határt szab. Jelenleg egy HP 715-el készítem a képeket és ha az ember egy monitoron nézi bőven elég az a 3,3 Mpixel sőt még a 2,2 is.
    Valóban vannak esetek amikor nem tudok közelebb menni a témához és jól jönne a teleobjektív, így nincs más hátra mint várom tovább a "nagy" alkalmat. Sokszor egy viszonylag kis gép is gondot okoz a motoron, hirtelen előszedi, összerakni beállítani stb. és a téma ugyanúgy elszalad. A digitális gépem előtt egy Praktika TTL volt, nos azon lehetett állítgatni. Persze most is jól jönne néha főleg a különleges fényviszonyoknál, ha magam állíthatnam be az optikát. Száz szónak is egy a vége az általános motorosnak megfelel egy olyan box gép ami kb. 3-4 Mpixel, 3x optikai zoom és a kis méret jellemez. Egyetértek, ha valaki profi fotókat akar készíteni az szerelkezzen fel legalább úgy ahogy írod.
    Sok-sok jó fotót és széles utat kívánok.

    Molnár Imre

Vélemény, hozzászólás?